ANTIBIOTIKUM FELÍRÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYAROSZÁGON PÓVIK ISTVÁN VI. ÉVFOLYAM

ABSZTRAKT:

Az antibiotikum rezisztencia mára az egészségügy egyik legfontosabb és az egyik legsürgősebb, hatékony beavatkozást igénylő problémájává nőtte ki magát. Az ellenálló baktériumok elterjedésének fő előidézőjeként a sokszor feleslegesen felírt, vagy nem megfelelően megválasztott szerek alkalmazása nevezhető meg. Mindemellett a gyógyszer gyártók fokozatosan kifogynak a lehetőségekből az újfajta antibiotikumok előállítása terén. A probléma szükségessé tette egy olyan stratégia, illetve olyan felügyeleti rendszerek létrehozását, amelyek képesek nyomon követni a bakteriális antibiotikum rezisztencia mintázatok alakulását, valamint monitorozni tudják az antibiotikumok felhasználásának mértékét, ezáltal megteremtve a lehetőséget olyan guideline-ok létrehozására, amelyek biztosítják az adekvát antibiotikum alkalmazást. Ezáltal az antibiotikum rezisztencia csökkenthető lehet.
A rezisztencia vizsgálatok és a közösségben szerzett infekciókra vonatkozó guideline-ok általában kórházi adatokon alapulnak, habár az antibiotikumok 90%-át az alapellátásban írják fel. A közösségi rezisztenciáról azonban csak kevés információ áll rendelkezésünkre. Épp ezért jött létre az APRES Projekt (The appropriateness of prescribing antibiotics in primary health care in Europe with respect to antibiotic resistance), amely az antibiotikum felírási szokásokat vizsgálja kilenc európai ország adatait feldolgozva.
A projekt magyarországi ágának jelenlegi eredményei alapján megállapítható (a vizsgálatban résztvevő 20 háziorvosi praxis adatai alapján), hogy a vizsgált időszak alatt (2006. január 1 - 2011. március 31.) 130688 antibiotikum felírás történt. A legtöbb antibiotikumot akut tonsillitis (22021 felírás), akut pharyngitis (20473 felírás) és akut bronchitis (13106 felírás) diagnózisokra írták fel. A leggyakrabban felírt antibiotikumok a penicillinek (43%), a makrolidek (25%) és az egyéb β-laktám antibiotikumok (13%) voltak.