Úgy gondolom, hogy a kapott eredmények elgondolkodtatóak. Látnunk kell, hogy egy munkahelyen nem csak a munkahely, egy vagy több vezető, és az irányításuk alatt dolgozó munkások vannak, mint egy képletben. Közöttük különböző kapcsolat áll fenn, melyet megfelelően kell kialakítani és kezelni, különben hátrányos helyzet alakul ki mindenki oldalán. Ha nincs megfelelő munkafeltétel biztosítva a munkáltató részéről, a munkavállaló nem tudja elvégezni a munkáját, ami részére stresszt, míg a munkáltató részére a stressz mellett anyagi hátrányt is okoz. A stressz kialakulhat, akkor, ha a munkavállaló úgy gondolja, hogy az adott feladat a képességeit meghaladja, vagy a határait feszegeti. A feladattal kapcsolatos stresszor kialakulhat minőségi vagy mennyiségi túl, illetve alulterhelés miatt, vagy előállhat valamilyen változások következtében. Megfigyelések szerint, a zaj a legnagyobb munkakörülmények közötti, fizikai környezettel kapcsolatos stresszor. Stresszor, hiszen a hallószerv károsodásához is vezethet, keringési romlást okozhat, és rontja a teljesítményt. Megfigyelhető, hogy a zene, mint zajforrás, sokszor a munkavállaló jóérzését szolgálja, viszont ennek sok esetben csak negatív hatása van, hiszen sem a munkavállaló teljesítményét, sem pedig a szervezet bevételét nem növeli. Ha már a szervezetnél tartunk, meg kell említenem, hogy a szervezet körében egyéni, csoport, szervezeten belüli, és szervezeten kívüli stresszorokról beszélhetünk. Álláspontom szerint, a stressz mértékét nagyban növeli a csoport szinten előforduló kommunikáció hiánya, mivel ha a munkáltató, aki esetlegesen nem ért illetve sosem próbálta az adott munkakörhöz tartozó munka ellátását, nem tudja, hogy milyen szükséges eszközök segítik a munkavállaló munkáját, és ezzel együtt a munkaszervezet hatékonyságát, és ebben a munkavállaló sem segít neki, az a szervezeten belüli konfliktusok kialakulásához, személyek közötti ellentétek létrejöttéhez vezet. Biztosak lehetünk abban, hogy ez mindkét fél részére negatív hatással bír a mindennapokban. Elérhetjük, hogy a munkavállaló, aki a nem száz százalékos munkafeltételek között elvégezte a munkát, a stressznek köszönhetően megbetegedjen. Ez munkaerő illetve profit kiesést is jelent, ami a szervezeten belüli magasabb szinten dolgozó munkavállalóknál alakít ki stresszt, hiszen a megoldást nekik kell biztosítaniuk. Ha mindez nem sikerül a szervezet összeomolhat, ami munkahelyek elvesztéséhez vezethet, ami a teljes munkaerő stresszszintjét befolyásolja. Ne gondoljuk azt, hogy a stressz jelenléte, illetve felismerése, és ellene való intézkedések alkalmazása, olyan távoli, szinte „Amerikai” dolog. Magyarországon is egyre szembetűnőbb a munkahelyi stressz nem csak embert, de szervezetet, és így a gazdaságot is károsító veszélye. Mivel egyre több olyan munkavállaló van, aki felismeri, hogy számára nem megfelelő az adott légkör - és a munkahelyről való menekülés helyett- saját lehetőségeit már kihasználva, segítséget kér a munkáltatójától, a stresszkezelés egyre szükségszerűbbé, és népszerűbbé válik. A munkavállaló már az íróasztalnál is végrehajtható légzés- illetve tornagyakorlatokat végezhet, vagy éppen fotókkal, szobanövényekkel színesítheti a munkahelyiségét. A munkáltató pedig segíthet coatchinggal, mentálhigiénes foglalkozásokkal, vagy éppen vállalati pszichológus alkalmazásával. Természetesen mindez a megfelelő hozzáálláson múlik mindkét oldalról. Ha a vállalatoknak sikerül felismerniük az emberekben rejlő értékeket, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkavégzés minél könnyebb, és örömteli legyen. A témát azért tartom érdekesnek, és amiatt foglalkoztam vele szívesen, mert még elég kevesen kutatnak a témában, és kevés jogeset lelhető fel, így újító munkának tartom írásomat. Mindenki számára mérföldkő elérését jelentheti egy jobb körülmény vagy feltétel elérése, bekövetkezése, hiszen életünk szinte felét a munkahelyünkön töltjük. Dolgozatommal segítséget szeretnék nyújtani a munka világában történő pozitív változás előidézésében, átláthatóbbá szerettem volna tenni a szabályozás sorai között rejlő összefüggéseket, és népszerűsíteni mindezt, melynek hatásaként megértőbb munkáltatói és nyitottabb munkavállalói hozzáállás alakulhat ki.