Napjainkban a környezetszennyezés jelentős méreteket öltött befolyásolva ezzel az egész ökoszisztémát. A környezetszennyezésen belül a hulladékokat emelném ki. Ha nem megfelelően kerülnek elhelyezésre, illetve ártalmatlanításra a hulladékok közvetve, vagy közvetetten károsíthatják környezetünket, illetve az emberi egészséget. A hulladékok az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai miatt, kiemelten fontos környezet-egészségügyi és népegészségügyi problémát képviselnek. Az Európai Unió a problémák megoldására a hulladék szabályozására határozatokat és irányelveket hozott a tagállamok számára. Az Európai Unió irányelveken és határozatokon kívül, környezetvédelmi célokat is megfogalmaz, melyek között kiemelt helyen szerepel a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése és újrahasznosítása. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és kötelezettséget vállalt arra, hogy modern hulladékgazdálkodási rendszert alakít ki. Az Európai Uniós tagállamokban végzett hulladékgazdálkodási és hulladékkezelési tevékenységekre vonatkozó nemzeti szintű adatokat az EU statisztikai hivatala, az Eurostat gyűjti és összesíti. A hulladékok forrására vonatkozóan lehetőség van termelési ágazatonként, illetve fogyasztási kategóriák szerinti csoportosításra is. Az elérhető 20 kategória közül a hulladékok keletkezése szempontjából a legjelentősebb főcsoportokat mutatom be diplomamunkámban. A 2004 és 2012 közötti időszakban az Európai Unióban keletkezett összes hulladék, veszélyes hulladékok, nem veszélyes hulladékok, termelési hulladékok, illetve települési hulladékok mennyisége került feldolgozásra a dolgozatban. A termelési hulladék kategóriát tovább rendszereztem, a vizsgált kategóriák a következők: bányászati és kőfejtési hulladékok, energiatermelésből származó hulladékok, ipari hulladékok, mezőgazdasági, erdészeti, és halászati hulladékok. A települési hulladék kategóriába a háztartási és az építési hulladékok tartoznak.