A dolgozat a szankciórendszeren belül egy speciális, más szankcióktól jól elkülöníthető, önálló arculattal rendelkező, sajátos rendszert alkotó munkabüntetések – azaz pontosabban a munkával kapcsolatos joghátrányt magukba foglaló büntetések és intézkedések – bemutatására vállalkozik. A szankciórendszer időről időre rendszeresen bekövetkező változásai szükségképpen torzulásokat is okoznak, tehát időről időre szükséges a rendszer elemeinek beható vizsgálata, külön-külön és rendszerként vizsgálva, együtt is, illetve a javításukra vonatkozó álláspontok kialakítása és konkrét javaslatok megfogalmazása. A munkabüntetéseket a rendszerváltást követő időszakban hosszú időn át egyedül képviselő közérdekű munka mind az anyagi jog, mind pedig az eljárásjog és a büntetés-végrehajtási jog területén is jelentős változásokat könyvelhetett el az elmúlt évtizedekben, ezért a három terület összhangjának vizsgálata is elengedhetetlen a részletesebb anyagi jogi elemzésen túl. Tekintettel arra, hogy a közérdekű munka büntetések száma mára csaknem eléri a kiszabott büntetések a 25%-át, míg néhány éve még körülbelül ugyanennyi pártfogó felügyelőre harmadekkora ügyteher jutott, szintén nagyon fontos része a dolgozatnak annak vizsgálata, hogy ekkora ügyszám mellett – túl az adminisztrációs és ellenőrzési feladatain – mennyire tud még egy pártfogó felügyelő a hagyományos támogatói szerepében is megjelenni a büntetés vagy intézkedés végrehajtása során. A közérdekű munkával kapcsolatos jogirodalom egyik legfontosabb, újra és újra visszatérő kérdése – annak bevezetése óta – a beleegyezés és a kényszermunka tilalmának problémája. Ez a dolgozat arra is kísérletet tesz, hogy erre a sokakat foglalkoztató vitára és ellentmondásra is választ találjon. Szankciórendszerünk egyik új elemének, a jóvátételi munkának a váratlan feltűnése az intézkedések között úgyszintén megkívánja, hogy egyrészről önállóan is megvizsgáljuk a jogintézmény létrehívásának okait, valamint az intézkedések rendszerében betöltött szerepét, az anyagi jogi szabályozását és szabályozás megfelelését a nemzetközi dokumentumoknak és természetesen eddig kialakult gyakorlatát, valamint a gyakorlati alkalmazása során felszínre kerülő esetleges problémákat is.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a közérdekű munka szabályozása lehet kazuisztikus, mint például Belgiumban vagy Franciaországban, vagy éppen létezhet meghökkentően rövid anyagi jogi és eljárásjogi szabályozással is, mint például Svédországban. Ha a végrehajtásra megfelelő energia, figyelem és szükséges agyagi ráfordítás jut, az eszközök rendelkezésre állnak, a jogintézmény jól működik, de hiába a szépen cizellált, körültekintően összeállított szabályozás, ha a végrehajtás nem megfelelő, a büntetés nem lesz eredményes. This doctoral thesis endeavours to present the distinctively special system of labour penalties, which can easily be distinguished from other sanctions, or, to be more precise, punishments and acts that include sanctions related to work. Since the regular alterations in this sanctioning system also result in certain distortions, a thorough investigation of the elements of the system is necessary from time to time, both individually and as a whole. Accordingly, it is important to form the aspects of amendments and to formulate factual proposals as well. Being the only form of work penalties in the period following the change of political regime in Hungary, community service has gone through crucial alterations in the past few decades, including substantive law, procedure law, and enforcement law, which makes a harmonised investigation of these three areas necessary beyond a more detailed analysation of substantive law. Regarding the fact that that the number of community service penalties has nearly reached the amount of 25 % of all sentences imposed, as compared to a few years ago when the same number of probation officers dealt with only about a third of the present number of cases, this thesis also proposed to examine the question to what extent a probation officer is able to act in their traditionally supporting role during the period of the process or the penalty, beyond their duties of administration and supervising. Since the introduction of community service, one of the most important and recurring issues in the literature on the topic is the problem of consent and the prohibition of forced labour. The present thesis attempts to find an answer to this debate and controversy which concerns a lot of professionals and academics. The unexpected occurrence of reparation work, being a new element among the sanctions, also calls for the individual investigation of the motives behind the creation of this legal institution and its role in the system of actions, its substantive regulations and the parallels with international documents, the recent practice, and, finally, the occurring problems during its legal practice. I tried to find models of foreign legal systems that proved to be effective and successful in order to create a specific model for Hungary. In search of the various theoretical foundations, I exclusively focused on the solutions in the civil law legal systems since Hungary also belongs to this legal family. This is the reason why I neglected the analysis on the Slavic and the common-law legal solutions even if community service was originally formed in the United States, and got importance in England and Wales first. I chose the Scandinavian states, excluding Iceland, Belgium, the Netherlands and France since these systems never got proper introduction in Hungary.