Vizsgálatunkat az 5-6 éves óvodás gyerekek körében végeztük. Arra kerestünk választ, hogy az érzelmek miként jelennek meg az 5-6 éves korú óvodás gyermekek verbális és nonverbális közlésében. Tanulmányunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az érzelmek milyen gyakorisággal jelennek meg a gyermekek verbális és metakommunikációjában, illetve mely alapérzelmek láthatóak az óvodás korú gyermekek körében. A felvétel elején egy közel két perces, saját szerkesztésű animációs videót játszottunk le az általunk kiválasztott, 18 fő óvodás gyermek számára. A mese során rögzítettünk minden olyan verbális és nonverbális megnyilvánulást, amely megjelent a gyermekek kommunikációjában. Ezután ismételten lejátszottuk a gyermekek számára a mesét, ahol az előzőekhez hasonlóan regisztráltuk a kapott adatokat. A két lejátszás között szignifikáns különbséget találtunk a láb mozgásai és a beszéd átlagos megjelenése között (láb mozgásai: p=0,002, verbális közlés: p= 0,000). A mesefilm lejátszása után a gyermekekkel stilizált arcon általunk kiválasztott alapérzelmeket kellett felismerni, melyre irányított módon a gyermekek képesek voltak. A vizsgálatunk utolsó lépéseként megkértük a vizsgált csoportot, hogy egy érzékszerv nélküli arcra rajzolják le az aktuális érzelmi állapotukat. A gyermekek által rajzolt érzelmek a következőek voltak: boldogság, szomorúság, csodálkozás. Feltételezéseink beigazolódtak, a vizsgálat során a gyermekek életkoruknak megfelelően ki tudják fejezni érzelmeiket, verbálisan, testbeszéddel és gyerekrajzukban is. A saját és mások érzelmeit azonosítani tudták.