A hazai irodalomipar marketingje és anomáliái

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Záródolgozatom témája a jelenkori irodalomipar marketingje, vagyis, hogy a könyvágazat szereplői hogyan kapcsolják össze az áhított könyvvel az olvasót: a kiadó és a szerző hogyan pozícionálja önmagát. A dolgozatom apropója, hogy címlapon van az, ami nem szokott ott lenni: könyvek és szerzők helyett vezető sztori az Alexandra lejtmenete és bukása, s mind az ágazati szereplők és mind az újságírók az Alexandra példáján tematizálják újabban az irodalomipar (nem zökkenőmentes) működését. Akkor jó, ha az irodalmat olvassuk, élvezzük és nem az irodalomipar anomáliáit figyeljük; most viszont a termék helyett az ágazatra került át a hangsúly, egyre többet beszélnek az ágazatról, ez vált beszédtémává a művek helyett. A témaválasztáshoz az is eljutatott, hogy szokás azt mondani, hogy nem olvassunk eleget, vagy hogy a fiatalok kevesebbet olvasnak. Ám ezzel nem fogok részletesebben foglalkozni. Egyrészről mert nem biztos, hogy ez így van, másrészről mert számomra nem ez a fontos. Vezérkérdésem inkább az, hogy aki olvas (vagy szeretne olvasni), mi alapján dönt: hogyan vezetik az ő figyelmét marketinggel a könyvpiaci szereplők. Egyre több kiadó beszél a márkázás fontosságáról, egyre többnek válik fontossá a piacra menés megszervezése. Az Alexandra példáján keresztül bemutatom, hogy a könyvágazat szerkezete torz Magyarországon, de ezekkel az asszimmetriákkal szembenéző kiadók szükségszerűen foglalkoznak egyre többet a fenntarthatóság kérdésével és a piacra menés feladatával. Ezért aztán egyre többet hallunk a könyv (a termék) mellett a könyv útjának marketinggel való egyengetésről, a kiadói és szerzői márkaépítésről. Dolgozatom ezt a tendenciát járja körül.

Leírás
Kulcsszavak
Alexandra, irodalom, irodalomi kommunikáció, irodalom marketing, irodalomipar, magyar irodalomipar
Forrás