A Clostridium difficile által okozott fertőzés legsúlyosabb formája a Pseudomembranosus Collitis, ami a C. difficile toxinra adott súlyos gyulladásos válasz eredménye. Megfigyelték, hogy a betegség sokkal gyorsabban és költséghatékonyabban lenne gyógyítható Betadine-os beöntés alkalmazásával, mint antibiotikumos kezelésekkel. Azonban nem áll rendelkezésre megfelelő információ azzal kapcsolatban, hogy a kezelés milyen mértékű jód abszorpciót eredményez, mennyire kell számolni az esetleges szisztémás toxikus hatásokkal. Ennek megfelelően a kísérleteink során célul tűztük ki egy jód meghatározására alkalmas módszer fejlesztését, optimalizálását és reprodukálhatóságának vizsgálatát. A mérést GC-MS készülékkel végeztük, származékképzőnek N,N-dimetilanilint alkalmaztunk, a kapott illékony származék pedig a 4-jodo-N,N-dimetilanilin. Standard mintának Betadine-oldatot, illetve NaI-oldatot használtunk. Végezetül a mintánk kimutatási határát (Limit of detection) határoztuk meg az adott módszerrel.