Műhelymunkámban a humán terméketlenség és az asszisztált reprodukciós eljárások biológiai hátterét, a meddőség és a szégyenérzés különböző értelmezéseit, a meddőséghez és a mesterséges megtermékenyítéshez fűződő lelki tartalmakat tárgyaltam. Kutatásomat három alannyal (egy orvossal és két, IVF-ben érintett hölggyel) készített interjúval alapoztam meg, majd két valid teszt (az IIRS és az ESS), valamint saját kérdések segítségével a lombikprogramban való részvétellel kapcsolatos terheket, a nyíltságot-titkolózást, a szégyenkezés élményét, a stigmatizáltság érzését vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy a meddőség ténye és a lombikprogramban való részvétel manapság, a fejlett világban, a magyar társadalomban is érzékeny téma. Az érintettek szégyenérzésekkel terheltek. A kutatás 182 fős mintára terjedt ki, eredménye nem tekinthető reprezentatívnak, viszont támpontokkal szolgálhat további, reprezentatív vizsgálatokhoz.