A herpeszvírusok fontos szerepet játszhatnak a parodontitisz különböző formáinak patogenezisében, miután immunszupresszáns hatásuk révén, a fogágy sejtjeinek védekezőképességét meggyengítve, a lokális parodontopatogén baktériumok hatását felerősítve, destrukciós folyamatokhoz vezetnek a parodontium sejtjeiben. A tanulmányok többsége azt igazolta, hogy van összefüggés az EBV, HCMV és a HSV prevalenciája és a krónikus parodontitisz között. Ugyanerre a következtetésre jutott számos további tanulmány is, amikor az agresszív parodontitiszben szenvedő pácienseket vizsgálták. Vannak viszont olyan kutatások is, amelyek ezt cáfolják, mivel szignifikiáns különbséget nem tapasztaltak a páciensek és kontroll egyének szövetmintájában mért herpeszvírus előfordulási gyakoriságok között. Számos tanulmány kereste a választ arra, hogy van-e a parodontális kezeléseknek hatása a vírusok számára nézve. Ezen kutatások jelentős részében azt tapasztalták, hogy parodontális terápia hatására a herpeszvírusok prevalenciája csökkent, kiváltképp a HCMV esetén. Összességében elmondható, hogy az EBV és a HCMV nagy valószínűséggel részt vesz mind a krónikus, mind az agresszív parodontitisz kialakulásában és progressziójában. A patogenezis részét képzi egyrészt a fogágy szöveteiben okozott direkt szövetkárosodás, másrészt az immunvédekezés gyengítésén keresztül kifejtett indirekt hatás.