A világgazdaság és kultúra integrációjának kezdeti motorja a nemzetközi kereskedelem kibontakozása volt. Az 1900-as éveke elejétől, azonban egyre jelentősebbé vált a világgazdasági integrációban a külföldi tulajdonszerzés és a tőkeexport. Kezdetekben működőtőke kivitel legfőképp a nyersanyagban gazdag gyarmatok felé irányult, hogy az egyre inkább iparosodó anyaországok megnövekedett alapanyagigényét biztosítsák. A későbbiekben működőtőke növekedéshez hozzájárult a közlekedés, hírközlés és számítástechnika fejlődése, hiszen így egyre könnyebbé vált az áru, munkaerő és tőke szabad áramlása. Magyarországra érkező működőtőke-befektetések állománya 2001 és 2015 között folyamatosan és dinamikusan növekedett. Még a 2008-as gazdaági világválság után sem figyelhető meg visszaesés. Hazánk legjelentősebb beruházó partnerei jelenleg Hollandia, Németország és Ausztria. A diplomadolgozatom általános célkitűzése a hazai külföldi működőtőke állomány szerkezetének megismerése, beruházó országonkénti elemzése és ország specifikus motivátorok keresése. A célkitűzés megvalósítása érdekében szekunder adatgyűjtést végeztem és releváns statisztikai adatbázisokból gyűjtöttem adatokat, melyeket az IBM SPSS nevű programjával elemeztem. Az adatokat először leíró statisztika segítségével vizsgáltam meg, majd korrelációs mátrixot készítettem, azért, hogy megállapítsam, hogy a magyarázóváltozók között tapasztalható-e kapcsolat. Ezt követően a regresszió-analízis során „stepwise” módszerrel modelleztem, hogy milyen tényezők és milyen mértékben hatnak az FDI-ra A korrelációs értékek összehasonlításából kiderül, hogy az állami K+F kiadások és a német működőtőke mutatja a legszorosabb kapcsolatot, csak úgy, mint az üzleti tevékenységhez szükséges procedúrák költsége és a havi bruttó átlagkereset. High-Technology export tekintetében a holland működőtőke mutat ki szorosabb kapcsolatot. Végül pedig közepes mértékű kapcsolat van az Ausztriából származó FDI és a diplomások érettségizettekhez viszonyított aránya között, míg Hollandiában és Németországban nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat. A regresszió eredményeit látva az állami K+F kiadások növekedésével tovább növelhető lenne a hazai FDI állomány, amely rendkívül szoros kapcsolatot mutat a hazai bruttó bérekkel. Összességében elmondható, hogy az üzleti környezet javításával és felsőoktatásban valamint szakképzésben résztvevők számának növelésével a hazai működőtőke állomány tovább fog növekedni