A dolgozatom első fejezetében egy kis történeti visszatekintést végeztem egészen az ókorig , a földrajzi árujelzők megjelenéséig. Fontosnak tartottam, hogy megnézzem a történelmi előzményeit, hogy hogyan alakult a szabályozása az évszázadok során mivel úgy gondolom a történelmi alapok ismerete elengedhetetlenek egy ilyen tanulmánynál. A dolgozatom második fejezete is egy nagyon fontos rész abból a szempontból ,hogy itt található meg a földrajzi árujelző fogalma, valamint az hogy mik azok az apró de jelentős különbségek ami megkülönbözteti őt az eredet megjelöléstől , a származási jelzéstől és végül a védjegyektől. A harmadik fejezetben pontosan meghatározásra kerül, hogy hol is helyezkedik el a földrajzi árujelzés oltalma a polgárjogi jogrendszeren belül. Úgy gondolom az első 3 fejezete a dolgozatomnak elengedhetetlen ahhoz hogy megértsük ezt az összetett, részletes szabályozást ami a földrajzi árujelzőkre vonatkozik közösségi , nemzeti és nemzetközi szinten.