Az interleukin-2 és interleukin-15 citokinek receptorai (IL-2R és IL-15R) három alegységből felépülő sejtfelszíni fehérjekomplexek. Közösen használt β- és γc-láncaik révén számos jelátviteli folyamatban azonos funkciókat látnak el (proliferáció és differenciáció serkentése limfocitákban). Receptor specifikus α-alegységük a ligand nagy affinitású, specifikus kötéséért felelős. A receptorláncok különböző összetételben: monomerek, dimerek vagy nagy affinitású trimerek (IL-2/15Rαβγc) formájában jelenhetnek meg a sejtmembránban. Intézetünkben korábban kimutatták, hogy a három alegység a ligand kötődése nélkül is egymás molekuláris közelségében található T sejtek felszínén. Munkacsoportunk a receptorkomplex sejten belüli összeszerelődését vizsgálja, arra a kérdésre fókuszálva, hogy van-e kölcsönhatás az egyes alegységek között a sejtmembránbeli asszociációt megelőzően már az egyes intracelluláris organellumokban is?