A szőlő (Vitis vinifera L.) korai, fertőző okokra visszavezethető megbetegedése (Grapevine Trunk Diseases-GTD) a szőlőültetvények egyik legsúlyosabb betegsége világszerte, mely jelentős termésveszteséget és gazdasági károkat idéz elő a borászati ágazat számára. A GTD-t többféle gombafaj is okozhatja, emellett egyéb tényezők is befolyásolhatják a betegség kialakulását. A betegség további sajátossága, hogy látens módon is jelen lehet, úgy, hogy a látható tünetek csak évekkel a fertőzést követően jelennek meg. A dolgozatomban a Tokaji borvidéken végzett három éves felmérés (2013-2015) került bemutatásra. 5 szőlőültetvényt vizsgáltunk különböző, a betegség megjelenését befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők elemzésével (topológia, talajtípusok, fajta, kor). Az egyes ültetvények betegség megjelenési gyakorisága között (DI%) szignifikáns különbség mutatkozott. Az időjárási körülmények különbözőek voltak a vizsgált években, de az időjárási tényezők változása (hőmérséklet, csapadék mennyisége) nem eredményezett szignifikáns különbséget az ültetvények átlagos DI értékeiben a vizsgált három év alatt. Az ültetvények kialakítása (lejtős, sík) azonban befolyásolta a betegség kialakulásának arányát. A lejtős területen kevésbé volt jellemző a betegség megjelenése, mint a síkabb, vagy mikroteraszos ültetvényrészen. Utóbbi nem kedvez a víz gyors elfolyásának, így kedvező körülményeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásához. A talaj hatását a DI értékekre két eltérő talajtípuson vizsgáltuk. Löszös talajon elhelyezkedő ültetvények esetén szignifikánsan magasabb volt DI értéke az erdőtalaj eredetű lejtőhordalék talajon telepített ültetvényekkel szemben. Az abiotikus tényezők mellett a biotikus tényezők is befolyásolhatják a tünetek megjelenését az ültetvényekben. Bár a legmagasabb DI értékeket mutató Bakonyi dűlőben a Furmint DI értéke magasabb volt a Hárslevelű fajtához képest minden vizsgálati évben, az összes ültetvényre elvégezve az elemzést, a fajták (Furmint, Hárslevelű) vonatkozásában szignifikáns különbség nem volt tapasztalható a betegség megjelenési gyakoriságában. Érdekes adat, hogy a Várhegy (3) területen volt a legalacsonyabb a DI értéke (0,17%) a többi vizsgált ültetvényhez képest. Ez a terület azonban egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezett, hiszen más fajta (Zéta) és alany (125AA) volt telepítve a területre (Zéta, 125AA alany). Az egyik legfiatalabb vizsgált ültetvény volt, de a betegség előfordulása jóval alacsonyabb volt, mint a hasonló korú (12 év 2013-ban) és művelési módú Szarvas (5) dűlőben.

A tünetek megjelenésének ismétlődését a Várhegy (3) kivételével valamennyi dűlőn megvizsgáltuk. A három év alatt csak egyszer GTD tüneteket mutató tőkék (időszakos tünetmegjelenés) volt a leggyakoribb a vizsgált ültetvényekben mind az átlagos gyakoriságot (62,42%), mind az összes tünetes növényt (530 fertőzött növény) tekintve (329 növény, 62,08%). Az időszakos tünetmegjelenés 50% fölött (55,17-80%) volt minden vizsgált területen, kivéve az egyik Bakonyi (4H) területet, ahol a mindhárom évben tünetet mutató növények aránya volt a legmagasabb (68%). További érdekesség, hogy a legmagasabb DI érték nem ezen a területen volt megfigyelhető. A GTD patogének közül a D. seriata kórokozó kimutatási gyakorisága volt legmagasabb az ültetvényekben, azonban jelenlétük nagyon változó (50-100%) volt a tünetes és tünetmentes növények vizsgálata esetén. Kisebb arányban Diaporthe sp. fajt is sikerült identifikálni. Hét tőkéről Diplodia mutila kórokozót azonosítottunk, mely a Furmint fajtán részleges elhalást okozott. A monitorozott ültetvényekben endofita gombafajokat (Alternaria sp., Aspergillus sp., Epicoccum sp., Fusarium sp., Mucor sp., Penicillium sp., Peniophora sp., Pleosporales sp., Trichoderma sp., Xanthomendoza sp., Xylaria sp.) is azonosítottunk. Jelenlétük a vizsgált három évben változó volt. Élő, tünetmentes tőkékről Trichoderma fajokat is izoláltunk. A Trichoderma törzsek taxonómiai azonosítását több marker szekvencia alapján végeztük el. Az ITS1,2 szakaszokat is tartalmazó rDNS régió mellett a pontos fajazonosításhoz a tef1 szekvenciát is meghatároztuk. Az izolált trichodermák három fajcsoportba tartoztak: Trichoderma orientale, Trichoderma viride, Trichoderma harzianum. A T. harzianum fajok esetén tanulmányoztuk a Chi18-5 (korábban: ech42) kitináz termelésért felelős génjének szekvenciáját. Biopeszticidként való alkalmazásukhoz teszteltük az izolátumaink micéliális növekedését eltérő hőmérsékleteken. Megállapítottuk, hogy az izolátumok hazai éghajlati viszonyok között gyors növekedésre képesek. A TR06 (T. orientale) minden vizsgált hőmérsékleten szignifikánsan magas a növekedési aktivitással rendelkezett. Az izolátumaink 100%-os Biokontroll Indexszel rendelkeztek, vagyis elpusztították a GTD patogéneket, illetve a mikroszkópi felvételek alapján az appresszórium képzés is megfigyelhető volt. A szabadföldi kísérlet során metszési sebeket kezeltünk spórakészítménnyel a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet ültetvényében. Három hónappal és egy évvel később is sikerült visszaizolálni a kijuttatott Trichoderma sp.-t négy kezelt tőkéről, emellett a betegség jellegzetes tünetei is csökkentek majdnem minden tőkén. Megállapítható, hogy az általunk izolált Trichoderma fajok hatékony biológiai védekezési lehetőségnek tekinthetőek, hiszen laboratóriumi körülmények mellett a szabadföldi elő kísérletben is hatékonynak mutatkoztak.

The Grapevine Trunk Diseases (GTD) are one of the most serious diseases worldwide for the grapevine (Vitis vinifera L.), which are causing considerable yield and economic losses in the wine industry. GTDs are caused by many different fungi. GTD incidence may vary between closely located vineyards possibly due to microclimate, soil composition or water supply, suggesting abiotic environmental factors are likely to have a role in the evolve of the disease. The infection can be hidden without visible disease symptoms for years, but the factors affecting the disease appearance are still only suspected. A three year survey was carried on the Tokaj Wine Region in Hungary. Five vineyards with different topology, soil types, varieties and age were studied. The number of 7606 examined plants and 22794 observations provided robust data for the analysis of the biotic and abiotic factors which may affect the disease appearance rate of the GTD. The average infection rate was tested for each vineyard. Although the weather conditions were different at the three vintage, but neither of the differences on weather conditions (temperature and amount of precipitation) resulted differences of the DI in the examined period comparing average DI of the vineyards at the different years. The topology of the vineyards (slope, plain) also affected the DI; it was lower in the slope area, than in the plain or microterraced areas. The soil type of the plantations affected the DI%. We proved, that the DI was significantly higher in vineyards on cambisols, than on luvisols. Regarding the biotic factors, the DI value of the Furmint variety was found to be significantly different (P<0.05, P=0.000934) in the three, examined years from the Hárslevelű variety only in the Bakonyi vineyard. However significant difference between the two varieties could not be proved when data from all vineyards were analysed. Interestingly, the vineyard 3 had the lowest disease incidence (0.17%), among the examined ones. It had unique characteristics regarding variety (Zéta) and rootstock (125AA), comparing to the others. Although it was among the youngest examined plantation (12 years old in 2013), its disease incidence was lower, than vineyard 5 with the same age, and training system. Symptom incidence was examined in all vineyards, except one. Majority (329 plants,

62.08%) of the 530 infected plants expressed disease symptoms only one of the three years. The average symptom incidence rate, regarding the individual vineyards (62.42%) was also the highest for the plants expressing symptoms only once. Occasional disease incidence ranged above 50% (55.17-80%) in all vineyards, except the 4H (Bakonyi with Hárslevelű variety), where stabile disease expression occurred at 68%. Interestingly, not this vineyard had the highest DI value. The detection rate of the reported GTD pathogen D. seriata was high, but highly variable (50-100%) in the vineyards when both symptomatic and asymptomatic plants were included in the test. We could isolate Diaporthe sp. with lower rate. Diplodia mutila pathogen was identified from seven trunks showing partial necrosis of the Furmint variety. Different Endophytes were also identified first (Alternaria sp., Aspergillus sp., Epicoccum sp., Fusarium sp., Mucor sp., Penicillium sp., Peniophora sp., Pleosporales sp., Trichoderma sp., Xanthomendoza sp., Xylaria sp.) from the monitored vineyards. Their presence was variable during the three studied years. Trichoderma species were also isolated from asymptomatic trunks. The taxonomical identification of Trichoderma strains was carried out by marker sequences (ITS, tef1, and chi18- 5). The isolated Trichoderma sp. belonged to three taxons: T. orientale, T. viride, T. harzianum. Some of our Trichoderma, isolates were also tested against grapevine trunk pathogens. All Trichoderma isolates overgrew the GTD pathogen thus the Biocontrol-Index was established at 100% for all Trichoderma isolates. The Trichoderma isolates showed different mycelial growth rates with studied temperature range on agar plates. Our isolates were capable of rapid growth in Hungarian climatic conditions. The TR06 (T. orientale) isolate showed the highest growth rate among all the isolates within the full temperature range. Trichoderma spore suspension was also used for preliminary field test, when mixed TR04 and TR05 spore suspension were sprayed on the pruning wounds of canes. Three months and one year later our Trichoderma species could be reisolated from four grapevines and the symptoms reduced on almost all tested trunks. It can be concluded that the Trichoderma species considered to be an effective biological control possibility because they can be used efficiently in laboratory and field experiments and the use of this fungi help to reduce the amount of the pesticides.