A nucleus cochlearis nem pusztán a nervus acusticus akcióspotenciál-mintázatának egyszerű továbbítója, hanem a hallási információ feldolgozásának első agytörzsi állomása is. A nucleus cochlearist felépítő neuronok működésében jelentős szerepet játszanak a hiperpolarizáció-aktivált nem-specifikus kationáram hátterében álló HCN csatornák, valamint a „szivárgó” K+-áramért felelős, a sejtek bemenő ellenállását és ingerlékenységét meghatározó TASK csatornák. Jelen munkában bizonyítottuk, hogy a nucleus cochlearis piramis-neuronok spontán aktivitással rendelkeznek. A piramis-sejtek (hasonlóan a hallópálya más neuronjaihoz) sejtfelszíni membránjukban expresszálják a h-áram kialakulásáért felelős HCN-csatornákat. Az áram gátlása a spontán aktivitás frekvenciáját jelentős mértékben csökkentette, ami arra utal, hogy a HCN-csatornákon folyó áram nagymértékben járul hozzá a piramis-sejtek spontán aktivitásának kialakulásához. A piramis-neuronok HCN-csatornáinak immuncitokémiai vizsgálata megmutatta, hogy azok felépítésében a HCN1, HCN2 és HCN4 alegységek egyaránt szerepet játszanak. Munkánk további részében a TASK-csatornák előfordulását vizsgáltuk különböző központi idegrendszeri preparátumokon. Patkány cerebellumban a TASK-1, -2 és -3 csatornák expresszálódtak a Purkinje-sejteken, a molekuláris és szemcsesejtes rétegben, valamint az astrocytákban. A TASK-1, -2 és -3 csatornák expressziója cerebelláris, hippocampális és nucleus cochlearisból készített astrocytatenyészeteken is kimutatható volt. A TASK alegységek funkcióképes csatornává történő összeszerelődését elektrofiziológiai mérésekkel is alátámasztottuk. A GluT és GluR astrocyták TASK-1 festődésében némi különbséget tapasztaltunk: az előbbi erősebb, utóbbi gyengébb expressziót mutatott. Bizonyítottuk, hogy a TASK-pozitivitás jelentős része helyezkedik el az astrocyták endoplasmaticus reticulumának membránjában. A humán cerebellum immunhisztokémiai vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy itt a TASK-3 festődés a legintenzívebb, bár a TASK-1 is jelen van. A humán cerebellum TASK-2 expressziója igen gyengének bizonyult. Eredményeink egyebek között rámutattak, hogy a TASK-csatornák megoszlása hasonló, de nem azonos a patkány és emberi cerebellumban, így a rágcsálókról nyert immunhisztokémiai adatok csak kellő körültekintéssel alkalmazhatók a humán szövetekre.