Pszichológiai immunitás, stressz, megküzdés és én-hatékonyság vizsgálata funkcionális meddő pároknál

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A funkcionális meddő, gyermektelen személyek körében végzett vizsgálatban összesen 88-an (44 pár) vettek részt, fele-fele arányban voltak köztük olyanok, akik még nem vettek igénybe ART kezelést, illetve olyanok, akik már jártak ilyen beavatkozáson. Pszichológiai immunkompetenciájukat PIK kérdőívvel (Oláh, 2004), meddőségi élethelyzetből eredő distressz szintjüket, megküzdésüket, párkapcsolati elégedettségüket és párkapcsolati kommunikációjukat speciális, meddők számára kifejlesztett COMPI kérdőívekkel (Schmidt és munkatársai, 2005), míg az általános én-hatékonyságot a Schwarzer és Jerusalem (1993) által kidolgozott kérdőívvel mértem. A pszichológiai immunkompetencia terén a nemi különbségek vonatkozásában azt találtam, hogy a három alrendszer közül csak a monitorozó, megközelítő esetében volt statisztikailag szignifikáns különbség a férfiak és a nők között; a férfiak szignifikánsan magasabb értékeket mutattak, mint a nők. A mobilizáló, alkotó, végrehajtó, illetve az önszabályozó alrendszer nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget a férfiak és a nők között. A 16 alskála vonatkozásában mindössze a kontrollérzés és az öntisztelet esetében volt szignifikáns különbség a nemek között. Megnéztem, hogy a kezelés miként befolyásolja a pszichológiai immunkompetenciát, ám azt találtam, hogy a PIK három alrendszere közül egyik sem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget férfiak és nők körében az alapján, hogy voltak-e meddőségi beavatkozáson vagy sem. Ugyanez bizonyult igaznak valamennyi alskálára is. A kutatás alátámasztotta azokat a korábbi eredményeket, amelyek szerint a nők, kezeléstől függetlenül több distresszt élnek át, mint a férfiak. Kezelt és nem kezelt személyek distressz szintje ugyanakkor sem a férfiak, sem a nők körében nem mutatott szignifikáns statisztikai különbséget. A párkapcsolati elégedettséget és a párkapcsolati kommunikációt sem a nem, sem a kezelés ténye nem befolyásolta szignifikánsan. A megküzdési módokat illetően kiderült, hogy az emocionálisan megközelítő és a problémaújraértékelő coping jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra. Az elkerülő megküzdési mechanizmus tekintetében ugyanakkor nem mutatkozott szignifikáns különbség a nemek között. A meddőségi kezelés nem okozott szignifikáns különbséget a megküzdési módokban sem a férfiak, sem a nők körében. A férfiak szignifikánsan magasabb én-hatékonyságot mutattak, mint a nők, a kezelt és a nem kezelt személyek én-hatékonysága között ugyanakkor nem volt különbség.

Leírás
Kulcsszavak
meddőség, megküzdés, én-hatékonyság
Forrás