Az endodonciai kezelés sikere a páciens fogazati rehabilitációjának szempontjából kulcsfontosságú, ugyanis a különböző okok miatt pulpáig károsodott fogakat már csak egy adekvát gyökértöméssel ellátva kerülhetik el az extrakciót. A fogorvos mindennapi munkájában tehát elengedhetetlen a helyes gyökérkezelés feltételeinek ismerete. Fontos szem előtt tartani, hogy minden gyökérkezelt fog utánkövetést igényel, melynek ajánlott időintervallumai: a kezeléstől számított egy év, két év, s végül négy év, mely után a kezelés sikere kimondható. Azonban előfordulnak késői, akár évtizedekkel a kezelés után elkönyvelt, úgynevezett késői kudarcok és késői sikerek. A kezelés előtt számításba kell vennünk a fog prognózisát meghatározó faktorokat. A preoperatív szenzitivitás jobb gyógyulási esélyt jelent, mint egy nem szenzitív fog, bár ez utóbbi nem jelez okvetlenül pulpális gangrénát. A gyógyulási esélyeket a periapikális elváltozás jelentősen rontja. Az idős páciensek kalcifikált, beszűkült csatornái a megfelelő türelem, szakértelem és felszereltség mellett kezelhetőek. A helyzetet azonban bonyolítják ezen betegek társbetegségei, melyek a fogorvoshoz való eljutást nehezítik, a szájnyitást korlátozzák és a gyógyulást lassítják. Nemcsak az idősek problémája a diabetes mellitus, mely a szervezet egészében hátráltatja a gyógyulási folyamatokat, így a periapikális elváltozások gyógyulását is. Egyre gyakrabban alkalmazott gyógyszerek a biszfoszfonátok, melyek a felhasznált tanulmányban nem rontották szignifikánsan a csontreparáció esélyeit, azonban az alacsony létszámú minta további kutatásokat tesz szükségessé. A megmunkálás eszköze a megmunkálás után tapasztalható baktériummennyiség szempontjából jelentősnek bizonyult: a modern gépi rendszerek hatásosabb tisztítást tesznek lehetővé, mint a hagyományos kézi eszközök. Az átmosás hatékonyan csökkenti a csíraszámot, azonban ehhez nem elég a mechanikus, „öblítő” hatás, sokkal eredményesebb a metódus, ha a használt folyadéknak csírátlanító tulajdonsága is van. Amennyiben a csatorna fertőzött volt, a gyógyszeres kötés használata jelentősen növeli a gyógyulás sebességét. Ez a megfigyelés a kétüléses kezelést teszi szükségessé, azonban kimondhatjuk, hogy a kalcium-hidroxid nélkül, két ülés között hazabocsátott páciens elfogadhatatlan kezelésben részesül, hisz az üres csatorna visszafertőződik. A falálló, csúcsig érő és homogén gyökértömés az endodonciai kezelés legjobb prognózisával kecsegtető triásza. A fog sorsát a kezelés után is befolyásolhatjuk, ha megfelelően állítjuk helyre. A szólókorona készítése erősen ajánlott gyökérkezelt fogak esetében, különösen ha a klinikai koronából jelentős mennyiség eltávolítására kényszerültünk előzőleg. Bizonyos körülményeken utólag már segíteni nem tudunk, azonban ezek ismeretében a látszólag kifogástalan gyökértömés mellett elmaradt gyógyulás okaira következtetni tudunk. A mikroszivárgás jelensége szabad szemmel nem látható, azonban hatására a gyulladás fennmaradhat. Sikeretlen csatornatisztítás, tisztíthatatlan oldalcsatornák esetén a fertőzés perzisztál a gyökértömés mellett és a baktériumok folyamatosan ürülnek a periapikális térbe, ott az elváltozást fenntartva. Prevenciója lehet a smear layer alapos eltávolítása és folyékony guttapercha technikák alkalmazása. A kezelés során periapikális térbe jutott anyagok – úgy, mint papírszálcsák, gyökértömőanyagok és dentintörmelék – idegentest-reakciót és ezzel krónikus gyulladást indukálhatnak. A megoldás itt is a prevenciót jelenti elsősorban: bemért, szigorúan munkahosszon használt műszerekkel és papírpoénokkal, bemért guttapercha csúcsokkal és óvatos töméssel előzhető meg a probléma. Az endodonciai kezelés helyes kivitelezése bonyolult és sokváltozós kérdéskör, melynek teljes feltárása meghaladja ezen diplomamunka kereteit. Így inkább tekinthető egy saját ismereteimet bővítő kutatómunkának, mint összegző szándékú leírásnak.