ÖSSZEFOGLALÁS

A radix ento- és paramolaris kezelése kihívást jelenthet minden szakember számára. Egy extra csatorna jelenlétének a lehetőségére mindig gondolnunk kell. Jóllehet, e gyökér és gyökércsatorna variációk ritkán fordulnak elő, törekedni kell minden csatorna feltárására és kezelésére a sikeres klinikai eredmény elérése érdekében. A helyes szögben készített és értelmezett radiográf felvétel segít a pulpakamra és gyökér anatómia azonosításában. Fontos, hogy a kezelést végző szakember tisztában legyen a terápiás protokoll eltéréseivel. Elsőként említhető a megfelelő trapéz alakú bemenet kialakítása és az egyenes vonalú műszerbejutás biztosítása. A munkahossz meghatározásánál figyelnünk kell a szokásostól eltérő hossz lehetőségére (általában rövidebb) és az ezzel járó túltágításra, a bennék periapikális térbe történő préselésére. Mindenképpen segítségünkre lehet ezekben az esetekben az apex lokátor. Ha gépi megmunkálást választunk, akkor részesítsük előnyben a hajlékony, kisebb konicitású endodonciai eszközöket, ezzel talán elkerülhetjük a hibákat, mint például csatorna kiegyenesítése, lépcsőképződés, csatorna áthelyezés és munkahossz vesztés.

Összességében elmondható, hogy e ritkán előforduló fenomén befolyásolja az alsó moláris fogak kezelésének módját és kimenetelét.

Bízom benne, hogy diplomamunkámmal sikerült felhívnom jövőbeli kollégáim figyelmét abban az esetben, ha praxisuk során hasonló esetekkel találkoznának.