A 2010-es évtől kezdődően jogalkotási szempontból egy igen „termékeny” időszakot tudhatunk magunk mögött, mely az önkormányzati rendszer vonatkozásában is jelentős változásokat eredményezett, így a téma feldolgozását ezen koncepcionális változások figyelembevételével végeztem. A dolgozat első fejezetében ismertettem az önkormányzati rendeletalkotás kapcsán releváns jogszabályi rendelkezéseket, valamint elhelyeztem az önkormányzati rendeletet a jogforrási hierarchiában. Ezt követően – jogalkotási tárgykörök alapján – elvégeztem csoportosításukat, majd a rendeletalkotás folyamatát mutattam be, különös figyelmet fordítva azoknak a garanciális eljárási szabályoknak az ismertetésére, melyek megsértéséhez a közjogi érvénytelenség jogkövetkezménye fűződik. Megvizsgáltam továbbá az önkormányzati rendeletek tipikus hibáit a jogalkotás alapvető követelményeinek tükrében. Ebben a fejezetben is – a Jat. vonatkozó rendelkezéseinek ismertetése mellett – azon tipikus hibák ismertetésére fókuszáltam, melyek fennállása esetén a megsemmisítésről dönt(ött) a Kúria. Szakdolgozatomban a rendeletalkotás valamennyi szakaszát ismertetni kívántam, beleértve azt az eshetőleges szakaszt is, mikor az „önkéntes jogkövetés elmarad” és a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a törvényességi felügyelet eszközeit kell alkalmazni. Az utolsó fejezetben az önkormányzati jogalkotás révén kialakuló jogsértő állapot orvoslásának lehetőségeit vázoltam, ennek keretében szóltam a törvényességi felügyelet közigazgatáson belüli eszközeiről, majd a közigazazgatáson kívüli, bírói útról. Remélem, hogy szakdolgozatom a téma iránt érdeklődők számára hasznos információkat tartalmaz, ugyanakkor bízom benne, hogy akik számára kevésbé „vonzó ez a jogterület” revideálják álláspontjukat, hiszen az önkormányzati jogalkotással kapcsolatos tevékenység meglehetősen izgalmas és sokrétű.