Kivonat: A CO2 kibocsátás csökkentésének elengedhetetlen feltétele a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése, amelynek jelentős részét az épületek, azon belül is a fűtés energiafogyasztása jelenti. A magyarországi lakóépület állomány energiafelhasználásának több mint 30%-a az ablakokkal összefüggésben jelentkezik, a csúcsteljesítmény oldaláról pedig az ablakok szintén jelentős – a hazai órai csúcs földgázfogyasztás 34%-ának megfelelő – teljesítmény kötnek le. A meglévő ablakok cseréje a szokásos épületfelújítások mondhatni kötelező lépése, amely a fizikai élettartam szempontjából nem kritikus, de a bontási hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása, újrahasznosítása szempontjából problematikus, emellett a csere művelete a lakók komoly zavarásával, tetemes hulladékképződéssel jár. Az előtétablak olyan újszerű megoldást nyújt, amely mentes az ablakcsere hátrányaitól, és további előnyöket is kínál. Lényege a külső falsík előtt elhelyezett, üvegezett szerkezet, amely takarja az eredeti ablakot és az a körüli falsávot. A javasolt megoldás a klasszikus passzív szoláris rendszerek és a kéthéjú homlokzatok számos ismérvével rendelkezik, de egyik kategóriába sem sorolható be egyértelműen, emellett utólagos hőszigetelést is jelent. A kutatás célja az előtétablakok alkalmazásából eredő energetikai hatások elemzése elegendő számú dinamikus szimulációval ahhoz, hogy különböző fal, eredeti és cserélt ablak változaton elérhető fűtési energiaigény megtakarítás bemutatható legyen. A szimulációk kiterjednek azokra az esetekre is, amikor az előtétzóna a természetes szellőztetés légáram útjának részét képezi, valamint a klímaérzékenység elemzése végett a szimulációk néhány fal- és eredeti ablak változatra más földrajzi helyek éghajlati adataival is elvégzésre kerültek. A szimulációk eredményeinek megbízhatósága mérési eredményekkel összevetve kerül alátámasztásra. Ugyancsak az elsődleges célok közé tartozik az előtétzónában elhelyezett árnyékolók hatékonyságának mérésekkel történő igazolása. Abstract: Reduce the use of fossils is an indispensable condition of reducing the CO2-emission. Its significant part is from the buildings, within the heating energy consumption of them. In Hungary more than 30% of the energy consumption of the residential buildings are related to the windows, as far as the peak load is concerned the windows are also a mean of significant capacity - it is equivalent with 34 % of hourly Hungarian peak consumption of natural gas. Change of the existing windows is an obligatory step of the building refurbishment. As far as the physical life time of the window is concerned, the change of window isn’t critical, but it is problematic because of the huge amount of waste and the disposal and recycling of the demolished material. The process is accompanied by serious disturbance of inhabitants It was appropriate to invent such a solution, that does not have the previously mentioned disadvantages. The main point of this structure is the glazed surface installed in front of the façade wall, it covers the existing window and the wall area around it. The proposed solution has both the traits of the classic passive solar systems and the double-skin façades, but it can’t be clearly identified with either of them. Besides it is also a mean of added thermal insulation. The main point of the research is the evaluation of energetic effect of the added convex windows. Energy savings can be shown in case of different kind of walls, existing and new windows, by appropriate number of dynamic simulations. The simulations are also run for those cases when the buffer zone is part of the flow path of the natural ventilation. For analysing the climate sensitivity dynamic simulations were run for different geographical locations with their climatic data for some variations of windowS and wall structures.To ensure that the results of the simulations are correct, measurements were carried out. Further primary aim is to prove the impact of the shades placed in the buffer zone.