A rejtett gazdaság elleni fellépés, méretének csökkentése és terjedésének megállítása napjaink egyik fontos gazdaságpolitikai célkitűzése. A küzdelem ellene nem csak azért nehéz, mert szándékoltan vagy akaratlanul rejtve van a hatóságok és hivatalok előtt, hanem azért is, mert társadalmunk jelentős része, ha nem is úgy tekint a rejtett tevékenységekre, mint elfogadott és követendő példára, de tudatukban jelen van, mint lehetséges és elnézhető magatartásforma. Kutatásom során a lengyel és magyar emberek véleményét térképeztem fel a rejtett gazdaságról. Célom az volt, hogy egy attitűdvizsgálat keretein belül fényt derítsek arra, hogy milyen az emberek rejtett gazdasággal kapcsolatos általános beállítódása, tisztában vannak-e a fogalom jelentésével, tudják-e, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek idetartoznak és tisztában vannak-e azok társadalmi és gazdasági hatásaival. A felmérés során vizsgáltam azt is, hogy az állampolgárok mennyire hajlandók részt venni ilyen jellegű tevékenységekben, milyen mértékben és módon teszik azt, miként vélekednek erről és mit gondolnak a rejtett gazdaságban tevékenykedőkről. A célom megvalósításához egy kérdőíves felmérést végeztem a lengyel és magyar emberek körében. Kutatásomban elemeztem és összehasonlítottam a 803 lengyel és a 2053 magyar lakos válaszait, valamint készítettem egy kompozit mutatót, amibe azon kérdésekre adott válaszok értékeit sűrítettem, amelyek a válaszadó rejtett gazdasághoz való erkölcsi viszonyulását méri. Az eredmények alapján megállítható, hogy a lengyel és magyar emberek nagy része ismeri a rejtett tevékenységek többségét, azonban a jelenség megítélése meglehetősen eltérő egyénenként és bizonytalanságot mutat mind a két ország esetében. A válaszokból – nemzetiségtől függetlenül – azt a következtetést lehet levonni, hogy az emberi szándék és a valóság eltér egymástól abban az értelemben, hogy a megkérdezettek fontosnak tartják a törvénykövető magatartást, ugyanakkor különböző tevékenységeikkel sokszor maguk is a rejtett gazdaság szereplői.