Foglalkoztatottság és gazdasági növekedés kapcsolata BAZ megyében az EU-hoz való csatlakozás után

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A rendszerváltás után az országhatár megnyílt a nyugati piac felé, ami kedvezett az importnak, de a legyártott termékek a nyugat számára eladhatatlanok voltak. Ez a súlyos állapot a legtöbb vállalatot csődbe vitte, a lakosság jelentős része munkanélkülivé vált. Ezt próbálta orvosolni az 1992-ben útjára indított PHARE program. Magyarország ebben az időben tért át a tervgazdaságról a piacgazdaságra, mely átalakítást a PHARE program 1995-ben az integrált szerkezetátalakítási program keretein belül 5 millió ECU-vel támogatott BAZ megyében. Habár a programnak volt pozitív eredménye, sajnos a térség annyira elmaradott volt, hogy ez a támogatás kevésnek bizonyult. 1996-tól már régiós szinten valósult meg a program, majd 1999-től az észak-magyarországi régió a PHARE célrégiója lett. Több nyertes pályázatot adtak be borsodi iskolák, vállalkozások, önkormányzatok. 2002 és 2006 között 10 program és 171 nyertes pályázat valósult meg, melyre 44.024.740 euró támogatást kapott a megye. A megye demográfiáját vizsgálva elsősorban a belföldi vándorlás az, ami hat a megye lélekszámára, a külföldi vándorlás csak kis mértékben befolyásolja azt. A vándorlási adatok között azt találtam, hogy az elvándorlás elsősorban a 20-40 év közötti, diplomás és szakmunkás réteget érinti. A kutatás során az is feltűnt, hogy a gyermekkorúak száma is hasonló mértékben csökken (a természetes fogyáson túl), mint amennyivel a fiatalkorúaké, tehát kijelenthetjük, hogy nemcsak egyedülállók, hanem családok is elvándorolnak. Ha 10-20 éves távlatban megvizsgáljuk a 65 év feletti lakosságot azt találjuk, hogy számuk többnyire állandó. Mivel a megye lakossága évről-évre 1%-kal fogy, így elmondható, hogy lakossága öregszik. A kimutatott fogyás a 65 év alatti lakosságot érinti.

Leírás
Kulcsszavak
foglalkoztatottság, gazdasági növekedés, EU
Forrás