Azért esett a választásom erre a témára, mert a mai rohanó világban, annak ellenére, hogy a társadalom tagjai napi szinten használnak szellemi termékeket, csak kevesen veszik a fáradtságot, hogy mélyebben belemerüljenek ezek védelmének jogi hátterébe. Az internet fénykorát éljük, naponta jelennek meg újabb és újabb cikkek a szerzői és szoftverjog témakörében, de sajnos leginkább a kuszaság fogalmát merítik ki, illetve jogi háttérrel nem rendelkező felhasználók számára, sokszor csak érthetetlen maszlagnak tűnik. A szakdolgozati témaválasztásom szakterületét illetően egyértelműen befolyásolt az érdeklődés az általam is használt szoftverek, illetve játékok használatának jogi háttere, valamint szerettem volna mélyebben belelátni a területet érintő jogi szankciókba, büntetőjogi következményekbe. A témához kapcsolódó fogalmak körüljárása után több oldalról be kívánom mutatni a szerzői jog szerepét, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szoftverek jogi védelmét. Célom, hogy átfogó képet alkossak a szellemi tulajdont érintő jogok megsértésének módjairól, különös tekintettel a fájlcserélő, fájlmegosztó oldalak tömeges kialakulására, elterjedésére. A dolgozatomat az előbbiekben megfogalmazott célomnak megfelelően négy fő részre tagoltam, melynek első részében magának a szerzői jognak a fogalmát kívánom röviden bemutatni, kitérve kialakulásának történetére nemzetközi, illetve magyarországi szinten. Részletesebben kifejtem az egyes szerzői művek védelme érdekében hozott jogi rendelkezéseket filmek, zenei művek, számítógépes programok, valamint egyéb szerzői jogi védelem alatt álló alkotások esetében. A harmadik fejezetben ismertetem a szoftverjog fogalmát, majd alfejezetekre bontva ismertetem az egyes szoftverfajtákat, valamint a rájuk vonatkozó felhasználási feltételeket. A típusok részletes bemutatása után, kifejtésre kerülnek a szoftverjog megsértésének különböző módjai, a szoftverkalózkodástól az illegális szoftverhasználatig befejezően. Továbbá a fejezet végén kapott helyet a szoftverjogok megsértése ellenni védekezés rövidebb bemutatása is.

Tovább olvasva, az utolsó fejezetben kapott helyet az illegális fájlmegosztás, melyben az olvasó átfogó képet kap a kalózkodás, mint jogsértő tevékenység formáiról, valamint generációkon történő kialakulásáról. Említésre kerülnek ismertebb magyarországi és külföldi torrent oldalak ügyei, valamint a kalózkodás alkotókra gyakorolt hatásai is. Végül pedig bővebben kifejtem a kalózkodás okait, és megpróbálok rávilágítani a visszaszorításához vezető esetleges megoldásokra. Munkám során elsősorban magyar és külföldi szakirodalmat, internetes cikkeket, valamint az általam használt szoftverekkel kapcsolatos ismereteimet használtam fel. Természetesen nem törekedhettem a teljességre. Részben a téma terjedelme és nagysága, részben pedig a komolyabb jogi ismeretek hiánya behatárolta a dolgozat terjedelmét. Mégis remélem, hogy ez az elemzés a szerzői és szoftverjog, illetve az illegális fájlcsere iránt érdeklődő olvasó számára egyfajta összefoglalást, iránymutatást adhat.