A műtéttan oktatásában fontos az adott feladatok helyes végrehajtásának ellenőrzése, a fejlődés nyomon követése. Tanszékünkön a sebészi bemosakodás és az öltésbehelyezés esetében vizsgáltuk a hallgatók teljesítményét. Célunk a bemosakodásnál a technika ellenőrzése, a kritikus régiók meghatározása, az öltésbehelyezésnél a feladatvégzés idejének és a kivitelezés minőségének átfogó vizsgálata volt. A sebészi bemosakodást a „Műtéttani alapismeretek” kötelező tárgynál UV teszttel ellenőriztük a 15 hetes oktatás 10. és 14. hetében, 285 III. éves orvostanhallgatónál. Az eredményeket digitális képfeldolgozás segítségével elemeztük, az értékeléshez a kezet régiókra osztottuk. 253 hallgató esetében volt értékelhető a vizsgálat. Míg az első felmérésnél 123 (48,6%), a 2. felmérésnél már csak 65 (25,7%) hallgató hibázott. A leggyakoribb lokalizáció dorsalisan az ujjpercek, a hüvelykujj, az I. metacarpus, palmarisan a II-V. metacarpusok területe volt. Az egy hallgatóra jutó hibák száma és a kiterjedése is csökkent. A jobbkezes hallgatók (230) kevesebb hibát vétettek a bal kézen. Az UV teszt alkalmas volt a bemosakodás hatékonyságának ellenőrzésére és a kritikus területek meghatározására. Az egyszerű csomós öltés behelyezését a kötelező tárgy (n=152), majd az erre épülő választható kurzus (n=27) során mértük, 3 rétegű bőrpárna (moulage)- és sertésláb biopreparátum modellen, összesen 4 alkalommal: a bőrpárnán először tantermi, másodszor műtői, a biomodellen két alkalommal műtői körülmények közt. Az öltés elkészítéséhez szükséges idő tekintetében szignifikáns javulást találtunk egy adott gyakorlaton belül, a kurzusok folyamán és az alap- és a ráépített kurzusok között is. Az időeredményt alapul vevő kategorizálás (átlagos, átlag alatti, átlag feletti) alapján egyre több hallgató tartozott az „átlagon felüli” kategóriába. Az OSATS módosított pontrendszer alapján vizsgált minőségi mutatók szintén mindkét kurzus folyamán javultak. Nem volt szignifikáns a különbség az alap- és a kreditkurzus tekintetében. Nem találtunk szignifikáns különbséget a női/férfi nem, valamint a jobb/balkezesség vonatkozásában. A kézügyességet fejlesztő hobbi tevékenységek, illetve a sebészet iránti érdeklődés ugyanakkor pozitív hatással voltak a teljesítményre. A kvalitatív és kvantitatív értékelés alkalmas volt a technikai készségek felmérésére, jól demonstrálta a hallgatók fejlődését. A két vizsgált alapkészség vonatkozásában elmondható, hogy az objektív vizsgálat alkalmas a teljesítmény objektív értékelésére, a hibák feltárására, az egyéni készségek felmérésére. A későbbiekben is segíti az oktatómunkát, a vizsgákon történő értékelést és a szükség szerinti individuális oktatást.

In teaching operative techniques control of the proper implementation and monitoring the progress is very important. We have evaluated the surgical hand rub and the suturing technique. Our objectives were to control the technique of surgical hand rub and reveal the critical regions, while in taking stitches we aimed to provide an overall analysis concerning the time required for and the quality of the implementation. The surgical hand rub technique of 285 3rd-year medical students was analyzed in the 10th and 14th week of the 15-week curriculum of „Basic Surgical Techniques” compulsory subject by UV-test. The results were analyzed by digital image processing. The hands were divided into regions of interest. The evaluation could be assessed in 253 students. While in Survey 1 123 (48.6%), in Survey 2 only 65 (25.7%) students has failed. The most common sites of the mistakes were the phalanges, the thumb and metatarsus I on the dorsal and metatarsus II-V on the palmar side. The number and the extension of missed spots per student have also decreased. Right-handed students made less mistakes on their non-dominant hands than left-handed students (n=23) did. UV-test method was suitable to monitor the efficacy of surgical hand rub technique and identify the mistakes and the critical sites. Taking simple interrupted stitches was analyzed during the compulsory (n=152 students) and the subsequent advanced elective course (n=27) on 3-layer synthetic skin pad and porcine biomodel (pig feet). The measurements were carried out on 4 occasions: on skin pad in the seminar room first then in the operating room (OR), on biomodel both times in the OR. Significant improvement was found in the time needed for the stitches during classes, over the course and comparing basic and elective course, respectively. On the basis of the categorization related to the required time (average, below and above average) more and more students belonged to „above average” category. The modified OSATS checklist scores for the quality assessment also showed a good progress during both courses. No significant difference was found between the basic and advanced course. Although we have not find any significant difference based on gender or handedness, some recreational activities and interest in surgery had positive impact on surgical skills. Qualitative and quantitative assessment proved to be suitable for assessing students’ skills, demonstrated the development. Based on the evaluation of the reviewed basic skills, we can conclude that objective assessment is suitable for reliable analysis, helps to reveal the mistakes and measure the individual skills. It may help in future courses, assessment during exams and individual teaching.