Napjainkban a juhtenyésztés jelentősége a hústermelésben nyilvánul meg. A hústermelés sikerességéhez jó testtömeggyarapodású, jó takarmányértékesítő képességgel rendelkező fajtákra van szükség. Ebben a kiváló minőségű takarmány is fontos szerepet játszik. A takarmányelőállítás során számos éghajlati-, agrotechnikai és tárolási viszonyok léphetnek fel, amelyek kedvezőek a penészgombák elszaporodására. A takarmányok szennyezői a penészgombák, amelyek másodlagos anyagcseretermékei a mikotoxinok. A mikotoxinok a gazdasági állataink szervezetére, egészségére, termelőképességére negatív hatással vannak. A szervezetbe bekerült mikotoxinok megkötésére mikotoxin kötő anyagokat használnak, amelyek segítenek semlegesíteni, illetve csökkenteni azok toxikus hatásait. Kísérletemet a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Állattenyésztési kísérleti telepén végeztem. A hízlalási kísérletembe csókai cigája bárányokat vontam be, aztán 2 csoportot alakítottam ki. Az egyik csoport az adott takarmányok mellé toxinkötőt is kapott, a másik csoport pedig a kontroll csoport volt. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a toxinkötő milyen hatással van az egyedek teljesítményére.