Az állattenyésztés kiemelkedően fontos szerepe, az élelmiszer alapanyagok előállítása az emberiség számára. Az állattenyésztés jelentősége a világ népességének emelkedésével együtt növekszik, emiatt az intenzív tartási módok előtérbe kerülnek. Az intenzív állattartás miatt nagy mennyiségben keletkezik istállótrágya, melynek a tárolása valamint további felhasználása komoly gondot jelent a gazdák számára, mivel a telepen a trágya tárolása állategészségügyi szempontok miatt nem megoldható, a földekre pedig csak ősszel vagy kora tavasszal lehet kijuttatni. E trágyaféleségek jelentős mennyisége a baromfi ágazatból származik, amely közvetlen formában a szántóföldekre juttatható. A közvetlen szántóföldi hasznosítás mellett a szóban forgó alapanyagkörnek számos előnyös tulajdonsága mutatkozik meg az aerob fermentációs folyamatok tükrében. A Baromfi-Coop Kft. távlati célja a nyírjákói telephely komposztálási technológiáinak fejlesztése, amellyel szoros összhangban azt a célt tűztük ki, hogy a nagy mennyiségben melléktermékként keletkező baromfitrágyából, amely komposztálással elő lett kezelve, folyékony magas hozzáadott értékű tápanyagutánpótlásra alkalmas terméket, komposzt oldatot állítsunk elő laboratóriumi körülmények között.

A kísérleteimet a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben végeztem. A komposzt oldat előállítása során a komposzt/víz arány, áztatási idő, inkubálási hőmérséklet és levegőzés változtatásaival különböző komposzt oldatokat állítottam elő és vizsgáltam meg. A vizsgálataim során meghatároztam a komposzt oldatok kémhatását, vezetőképességét és nitrit-, nitrát-, ammónium-, nitrogén (NO2, NO3, NH4)-, foszfát-, foszfor-pentoxid és kálium tartalmát.

Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a levegőztetett technológiájú oldatokban a vizsgált nitrogénformák nagyobb mennyiségben volt megtalálható az oldatban, amely összefüggés kimutatható volt a foszfát-, foszfor-pentoxid-, és a kálium esetében is. A komposzt/víz arány vizsgálatai esetében pedig azt állapítottuk meg, hogy a kisebb komposzt/víz aránnyal rendelkező oldatoknak magasabb tápelem tartalma volt, míg az áztatási idő esetében a vizsgált nitrogénformák növekedtek, azonban a foszfát és kálium esetében ez az összefüggés nem állapítható meg.