Hazánkban és a világon is jelentős vetésterületen termesztett kukorica magas gazdasági értékkel bír, mely megköveteli a gazdaságos termesztést. A kukorica termesztéstechnológiájának egyik kiemelkedő pontja, a növényvédelem. A kukoricatermesztés során a legfontosabb a gyomok elleni védekezés. A növényeink védelmének érdekében összehangolva használjuk az agrotechnikai, a mechanikai, a kémiai és a biológiai védekezési módokat, ezzel csökkentve a káros anyagok természetbe juttatását, melyet integrált növényvédelemnek nevezünk.

A gyomproblémák megoldására számos hatóanyag és készítmény áll rendelkezésre, amelyek a területeken szinte minden előforduló gyomnövény ellen védelmet nyújtanak. Azonban a változatos gyomflóra, a gyomnövények biológiája és az időjárási viszonyok nehezítik a megfelelő döntés meghozatalát, ezért a növényvédő szerek felhasználása fokozott figyelmet igényel.

A kukorica monokultúra nagymértékben átalakíthatja egy adott terület gyomnövény összetételét. Több magról kelő egyszikű gyomfaj egyre nagyobb problémát okoz. Az egyszikű gyomok elleni védekezés nehéz, megfelelő szakmai tudást igényel, valamint költséges is. Az utóbbi években megjelentek hazánkban a neofiton köles fajok különböző egyedei. A változatos biológiai sajátosságok miatt fajonként változik a herbicidek hatóanyagával szembeni toleranciájuk. Ennek tudatában kijelenthetjük, hogy kiemelten fontos a fajok felismerése, ami egyben nagyon nehéz feladat is, ezért erre figyelmet kell fordítani, megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkezni. A herbicid érzékenység és a nem megfelelő szerválasztás miatt sok esetben a herbicidek rossz hatékonyságot produkálnak.

A dolgozatomban a cérna kölest (Panicum capillare L.) vizsgáltam, mint Magyarországon előforduló inváziós gyomnövényt. Az országban több területén szórványosan elterjedt, de az ellene való védekezés nagy problémát okoz. A gyors terjedés, nagy magprodukció és elhúzódó kelése miatt, a gyomnövény veszélyes a többi neofiton köles fajjal együtt. A kísérlet célja a neofiton köles fajok közül a cérna köles elleni herbicid hatékonyság vizsgálata kukoricában. A kísérlet során is bebizonyosodott, hogy a HPPD-gátló hatóanyagokkal szemben változó mértékű tolerancia van jelen. A posztemergens készítmények esetében azonban különös figyelmet kell fordítani a kijuttatás idejére. A Panicum fajok esetében a kezelést még a gyökérváltás előtt (3-5 leveles fejlettségi állapotig) történjen meg. A kísérletben az öt herbicid közül a legjobb hatást az izoxaflutol hatóanyagú készítmények produkálták. A két izoxaflutol készítmény (Merlin flexx, Adengo) esetében a júniustól kezdődő folyamatos esőzés hatására a hatóanyag képes volt feltáródni és elpusztítani a gyomokat. A köles fajok esetében egy hosszú hatástartamú készítményt kell választanunk, mely talajon keresztül is nagyon jó tartamhatást biztosít.

A mechanikai sorközművelés optimális megoldás, amely környezettudatos, költségtakarékos és nagyon eredményes a gyomnövények ellen. Előfordul, hogy a gyomnövények az egyes hatóanyagokkal szemben ellenállóvá válnak, ilyenkor célszerű kombinálni más hatóanyagcsoportba tartozó herbiciddel. Ha a termelők a kukoricát a vetésváltásban kalászosokkal váltják fel, akkor a köles fajok hamarabb visszaszorulnak.

Az eredmények kiértékelése alapján azt a következtetést vonom le, hogy a kísérletben szereplő Merlin flexx gyomirtó szer bizonyult a leghatásosabb és egyben a legolcsóbb készítménynek a Panicum capillare L. gyomnövény gyomosodási probléma esetében. Ezt a készítményt kombinálhatjuk mechanikai sorközműveléssel vagy kiegészítő beavatkozással a jobb hatás elérése érdekében. Ne feledkezzünk meg azonban a jövőben megjelenő új köles fajokról és ezek terjedésének megakadályozására fokozott figyelmet fordítsunk.