Az integrált növényvédelem egyik kulcsfontosságú szegmense az előrejelzés, mely segítségével meg tudjuk állapítani a kórokozók és kártevők jelenlétét, támadásuk idejét, illetve a kártételi veszély mértékét a védeni kívánt kultúrában. A rovarkártevők előrejelzésének egyik leghatékonyabb módszere a fogásukra kifejlesztett csapdák kihelyezése, melyek legtöbb esetben nem csak a fajok jelenlétéről, hanem azok tömegességéről, rajzásdinamikájáról is információt nyújtanak. Az előrejelzés különösen fontos olyan gazdaságilag jelentős kártevők esetén, mint a gyapottok- és a gamma bagolylepke (Helicoverpa armigera és Autographa gamma), melyek polifág voltuk révén számos értékes, nagy területen termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrában megjelenhetnek.

Kutatómunkám témája olyan illatanyag csalétkek fejlesztése volt, mely elsősorban a Helicoverpa armigera (Hübner, 1808), illetve az Autographa gamma (Linneaus, 1758) bagolylepke fajok fogását célozzák. A kísérlet során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a két célkártevő fogására korábban fejlesztett illatanyagok valóban hatékonyak-e, illetve, hogy ezek eredményességét a hozzájuk adott 4-metoxifenetil alkohol, mint feltételezett szinergista képes-e jelentős mértékben növelni. Ezen túl kíváncsi voltam arra is, hogy a kísérlet helyszínén az adott év (2016) júliusától novemberig tartó időszakában milyen más rovarfajok gyűjthetők be nagyobb számban a tesztelt csalétkekkel. A kereskedelmi forgalomban kapható varsás csapdákkal végzett kísérletet Hódmezővásárhely határában, kukoricában állítottam be, ahol a két célkártevő megjelenésére kifejezetten számítottam. A kísérletemet 2016. július 3. és november 6. között végeztem összesen 25 csapdával (4 kezelés + kontroll; 5 ismétlésben).

Vizsgálatom során összesen 19 rovarfaj példányait sikerült begyűjteni nagyobb egyedszámban és azonosítani azokat. Az összes befogott faj 39,3%-a lepkék (Lepidoptera), 4,5%-a bogarak (Coleoptera), míg 56,1% -a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe volt sorolható. A két célfajon túl nagyobb számban Ostrinia nubilalis, Hypsopygia costalis, Nomophila noctuella és Apis mellifera egyedek kerültek begyűjtésre.

Eredményeim alapján kijelenthető, hogy a korábban kifejlesztett csalétkek mind az Autographa gamma, mind a Helicoverpa armigera esetében hatékonynak bizonyultak, felülmúlva a kontroll csapdák fogásait. Az alap elegyekhez adott 4-metoxifenetil alkohol a gyapottok bagolylepke esetén csak mérsékelten, míg a gamma bagolylepke esetén jelentősen növelte az alapelegy hatékonyságát. Ez alapján kijelenthető, hogy az új komponens hozzáadása az Autographa gamma fogására alkalmas javított csalétket eredményezett. Ezentúl igazoltam a 4-metoxifenetil alkohol hatékonyságot fokozó tulajdonságát a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), illetve a szénailonca (Hypsopygia costalis) esetében is. Habár a csalétkeknek nem célja, sőt esetükben előnytelen a hasznos háziméhek vonzása, mégis a 4-metoxifenetil alkohol szignifikánsan növelte a begyűjtött méhek számát is. Ezt figyelembe véve javaslom a tesztelt illatanyag csalétkek további fejlesztését a nem cél szervezetek, különösen a hasznos rovarfajok begyűjtésének minimalizálása céljával.