Bevezetés: A borderline zavar a teátrális személyiségzavarok csoportjába tartozó kórkép, melynek fő vonásai az instabil személyközi kapcsolatok, az érzelmi instabilitás, a visszatérő krónikus ürességérzés, az impulzivitás és a különböző önkárosító magatartások. Előfordulását tekintve a leggyakoribb személyiségzavar, prevalenciája 1-2 %, nőknél gyakoribb. Kezelése nehézkes, komoly kihívás mind a betegnek, mind a terapeutának. Célkitűzés: Diplomamunkám célja a borderline személyiségzavar rövid bemutatása, illetve az alkalmazott kezelési módszerek ismertetése, kiemelt hangsúlyt fektetve a Jeffrey Young által kidolgozott sématerápiára. Célom továbbá a sématerápia hatékonyságának teoretikus vizsgálata a nemzetközi irodalmi cikkek eredményeinek áttekintésével. Módszerek: A Pubmed, a Science Direct és Medline adatbázisaiban kerestem cikkeket, melyek a borderline zavar kezelési módszereinek hatékonyágát vizsgálják. Megbeszélés: A gyógyszeres terápia –főleg antipszichotikumok, antidepresszánsok- nem hat a borderline zavar teljes aspektusára, így csupán kiegészítő szerepet játszik. Több pszichodinamikus- és kognitív terápiás módszer kipróbálásra került, de számos vizsgálat alapján egyik hatékonysága sem mondható ki teljes biztonsággal. A Young által leírt sémaelmélet és az erre épített sématerápia alternatívát kínál azon betegségek kezelésében, melyeknél a hagyományos kognitív terápiás módszerek hatékonysága megkérdőjelezhetőnek bizonyult, főleg személyiségzavaroknál. Az alapfeltevés szerint, ha az ember öt alapvető szükséglete nem kerül kielégítésre gyermekkorban, akkor komplex érzelmi, kognitív és szomatoszenzoros összetevőkből álló mintázatok alakulnak ki, melyek későbbiekben tovább akadályozzák az alapszükségletek kielégülését. Ezek a mintázatok a maladaptív sémák, melyek megváltoztatása a sématerápia célja. Borderline esetében azonban valamennyi séma aktív, ezért a sikeres kezelés érdekében az egy adott szituációban megjelenő sémákkal és az arra való megküzdési módokkal dolgoznak, melyeket sémamódoknak nevezünk. A sématerápia hatékonyságával számos vizsgálat foglalkozott, kifejezetten borderline zavarra adaptált azonban jóval kevesebb. Közülük egy egyetlen esetet vizsgál, a másik egyetlen esetekből álló sorozatot, így evidenciájuk alacsonyabb. Két vizsgálat nagyobb mintákon vetette össze a sématerápia és más pszichoterápiák eredményeit. A legfrissebb kutatás a csoport-sématerápia hatékonyságát vizsgálta. Poór Laura (YEW3X7) DE-ÁOK VI Következtetés: Valamennyi publikáció bíztató eredménnyel szolgált, a sématerápiának számos jótékony hatása van egyéni- és csoportterápiaként alkalmazva egyaránt, és eredményesebbnek bizonyult más terápiás módszerekkel összevetve. Az eredmények egyértelmű igazolásához azonban több randomizált-kontrollált vizsgálatra lenne szükség, mivel az eddigi kutatásoknak sem a száma, sem az evidenciaszintje nem enged vitathatatlan következtetéseket levonni.