A sportnak számtalan jótékony hatását ismerjük és a mentális egészségünk védelmében is szerepet játszik. Ennek megőrzése különösen fontos, hiszen a mentális egészség olyan képesség, melynek segítségével az ember a mindennapos stresszhelyzetekkel képes megbirkózni, képes munkáját megfelelően elvégezni és hozzá tud járulni a közösségi élethez. Mentális betegség kialakulásához vezethet a stressz, a szorongás, a nem megfelelő coping mechanizmus és az alacsony koherencia-érzés. A leggyakoribb mentális betegség a depresszió, mely már fiatalok körében is egyre gyakoribb. Célom, hogy összehasonlítsam a sportoló és nem sportoló hallgatók mentális egészségét. Az adatgyűjtés online és papír alapon is történt. Összesen 293 hallgató töltötte ki a kérdőívet, mely a pszichés stresszt, a depressziót, a szorongást, az észlelt stresszt és a koherencia-érzést felmérő kérdőíveket foglalt magába. A válaszadókat két csoportba soroltam, sportolónak számított az, aki egy héten legalább két alkalommal minimum egy órán keresztül végez fizikai aktivitást. Vizsgáltam az alapképzésben és mesterképzésben tanuló sportoló és nem sportoló hallgatókat, valamint a fiúk és lányok közötti különbséget is. Az alapképzésben tanuló sportolók 36,99%-át, a nem sportolók 45,45%-át jellemzi krónikus mértékű pszichés stressz. A sportolóknál enyhe és középsúlyos depressziós állapotokat észleltem, a nem sportolóknál súlyos depressziós állapotot is, de a fiúk nagyobb arányára volt jellemző ez az állapot. A sportoló fiúkat a két végpont (alacsony és erőteljes, súlyos szorongási szint), a lányokat pedig a közepes mértékű szorongás is jellemezte. Az észlelt stressz átlagpontszáma a nem sportoló fiúknál 30,95 pont, a sportolóknál 29,42 pont; sportoló lányoknál 33,19 pont, nem sportolóknál: 31,80 pont. A koherencia-érzés átlagpontszáma a sportoló és nem sportoló fiúk esetében is 54,08 pont, lányok esetében a sportolók valamennyivel magasabb pontszámot értek el, a nem sportolókhoz képest. A mesterképzésben tanuló hallgatók értékei is bizonyítják a sport jótékony hatását az egészségre: bár a sportolók 50 %-át jellemzi krónikus mértékű stressz (nem sportolóké: 36,67 %), de a többi értékelés szempontjából kedvezőbbek az adataik. A nemenként történő összehasonlítás esetén szintén a lányoknál figyelhetünk meg rosszabb értékeket. A sportoló (28,57%) és nem sportoló (30%) lányok nagyobb arányára jellemző a krónikus pszichés stressz, a fiúk 20 %-ánál jellemező mindkét 3 csoport esetén. A lányok hajlamosabbak a depresszióra: enyhe és középsúlyos depressziós állapotok figyelhetők meg náluk, a fiúkat a depresszió enyhe állapota jellemzi (sportolóknál 20%-t, nem sportolónál 30%-t). A sportoló fiúk és lányok, valamint a nem sportoló fiúk 100%-a és a nem sportoló lányok 80 %-a alacsony szorongási szinttel, a nem sportoló lányok 20 %-a közepes mértékű szorongási szinttel jellemezhető. Az észlelt stressz esetében a sportoló fiúknak (átlag: 34 pont) szintén jobbak az eredményeik nem sportoló társaikhoz képest (átlag: 31,7 pont). A lányok esetében a nem sportolók kicsivel nagyobb aránya küzd meg megfelelően a stresszhelyzetekkel. A koherencia érzés értékei azonban a nem sportoló hallgatók esetében kedvezőbbek: az átlagpontszám fiúknál 58,1, lányoknál 53,2 pont, a sportoló fiúké: 57,27 pont, lányoké 50,85 pont. Eredményeim alapján megállapítható, hogy a sportoló hallgatóknak, valamint a fiúknak kedvezőbb a mentális egészsége, a nem sportolókhoz, illetve a lányokhoz képest. Mind a sportolók, mind a nem sportolók nemenkénti összehasonlításában a lányok magasabb arányánál figyelhető meg krónikus mértékű pszichés stressz. A sportolók magasabb arányát jellemzi az alacsony szorongási szint. A korábban végzet vizsgálat alapján megállapítható, hogy a most vizsgált hallgatókra jellemzőbb a krónikus pszichés stressz. A depressziós állapotok kedvezőbbek a sportolók esetében, de a koherencia-érzésük a korábban felmérésre került egyetemi hallgatók esetében kedvezőbbek. Az észlelt stressz korábbi eredményei esetében az átlagpontszám alacsonyabb volt a sportolók és nem sportolók átlagpontszámához képest. Vizsgálatom eredményei alapján látszik, hogy a sport protektív hatása érvényesül a hallgatók körébe, és a sportoló hallgatók mentális egészsége kedvezőbb. Ezért fontos lenne minél több hallgatót arra biztatni, hogy rendszeresen sportoljon.