A dolgozatom témájául az ember privátszférájának a védelmét választottam. Több okból kifolyólag is közel áll hozzám ez a téma. Az egyik oka, hogy már az igazgatásszervezős tanulmányaim alatt is foglalkoztam a személyiségvédelemmel, a jelenlegi témám pedig részben összefügg a polgári jog azon területével. A legfontosabb viszont, hogy ennek a témának az érdekessége nem csak abban áll, hogy mindenkit érint, hiszen privátszférája mindenkinek van, az már egyénfüggő, hogy kinél hol jelenik meg az a határ, amelyen túl már a magánszféra sérelméről beszélhetünk, hanem azért is kell foglalkoznunk vele, mert ez egy folyamatosan változó terület. Újabb és újabb technikák jelennek meg, amelyek aggályosak lehetnek a privátszféra védelme kapcsán, ezáltal ez egy olyan jogterület, amelynek naprakész szabályozására van szükség. Dolgozatomban igyekszem ismertetni a személyiségvédelem kialakulását, hiszen ez szorosan összefügg az általam választott témával, majd pedig természetesen át kívánok térni a privátszféra védelmére, annak történetére, és a hazánkban való kialakulására. Ezt követően megkísérlem azokat a jogosultságokat felsorolni, amelyek a magánszféra védelmébe beletartoznak, és ezeket nem csak elméletben, hanem a bírói gyakorlatban való érvényesülésük tekintetében is be kívánom mutatni. Az összegzést megelőző fejezetemben pedig kimondottan a privátszféra védelme és a technológiai fejlődés kapcsolatával fogok foglalkozni, kitérve nem csak a térfigyelő kamerákra, a magánbeszélgetések lehallgatására, hanem a napjainkban szinte a legtöbb embert érintő közösségi médiával kapcsolatos adatvédelmi és adatkezelési szabályokra. Nem feltétlenül kívánok kísérletet tenni arra, hogy a privátszféra védelmét, mint fogalmat meghatározzam, inkább arra törekszem, hogy a bírói gyakorlatok, illetve a jogszabályok segítségével körülhatároljam ezt a nehezen megfogható területet. Célom tehát az, hogy a fejlődéstörténet mellett megismertessem a bírói gyakorlatokat, hogy mégis sokszor mennyire szubjektív szempontok alapján dönthet úgy az eljáró hatóság, hogy a privát terünket megsértették, sokszor még az első, illetve másodfokú igazságszolgáltatási szerv véleménye is jelentős mértékben eltérő. Illetve fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, például személyazonosításra alkalmas technológiákban, vagy akár a közösségi médiában mennyi veszély rejlik az átlagos felhasználó számára különösen az adatvédelmi kérdések tekintetében.