A dolgozatomban egyrészről pellengérre állítom a „komolyzene-könnyűzene” differenciálódás több évtized alatt alaposan betokozódott kettősségét, felvázolom annak hátrányait és káros hatásait. A zene ismételhetőségének és sokszorosításának történeténét bemutató rész végén eljutunk az immateriális zenéig. Egy további fejezet jól áttekinthető saját példán mutatja be, hogy az elmúlt negyed évszázadban a digitalizáció fejlődésével milyen lehetőségek nyíltak meg a zeneszerzők, előadók, zenekarok előtt. Dolgozatom utolsó tömbjében előtérbe állítom a virtuális térben létrejött zenét, hogy a digitalizáció csúcsán a szerző, a muzsikus és a zenehallgató milyen soha nem látott előnyökre tehet szert általa, és milyen (zene)esztétikai és egyéb csapdákat rejt az informatikai világ.