A DTC a leggyakoribb endokrin daganat, mely megfelelő kezeléssel gyógyítható. Az ebben szenvedő legtöbb beteg halálát nem az alapbetegsége okozza. A total thyreoidectomiát követően a kezdeti rizikóbesorolástól, majd a radiojód kezelésre adott választól függően szükséges a tartósan, akár élethosszig a thyroxin iatrogen túladagolása. A DTC miatt gondozott betegek egy csoportjában a tumorrecidíva kimutatására évente TSH stimulált Tg szint ellenőrzést kell végezni. Ennek egyik módja, hogy az addig szupressziós dózisban adott T4 kezelést felfüggesztjük, manifeszt hypothyreosist hozva létre. Munkám célja subclinicus hyperthyreosisban és rövid ideig tartó iatrogen hypothyreosisban az endothel funkció, az NO szintek, az aorta tágulékonyságának, a szív systolés és diastolés funkciójának, a metabolikus paramétereknek, és a fibrinogén és von Willebrand faktor szinteknek a tanulmányozása volt. Subclinicus hyperthyreosisban jobb endothel funkciót, ezzel párhuzamosan magasabb NO szintet és kedvezőbb lipidprofilt találtunk. Az aorta stiffness és diastolés funkció rosszabbnak bizonyult mindkét hormonális állapotban a kontroll csoporthoz képest, és a subclinicus hyperthyreosis mutatta a legkedvezőtlenebb eredményt. A vWF és a fibrinogén, mint a cardiovascularis rizikóval összefüggő véralvadási faktorok vizsgálata során a hypothyreosishoz képest szignifikánsan emelkedett ezen véralavadási paraméterek szintje T4 kezelés mellett. Az egyéb ismert cardiovascularis rizikófaktorok közül hypothyreosisban atherogén lipidprofilt és magasabb homocisztein-szintet találtunk. Mindkét hormonális állapotban atherosclerosisra hajlamosító low-grade gyulladást találtunk. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a DTC miatt gondozott betegek mind a tartós T4 túladagolás alatt, mind a thyroxin megvonás során fokozott cardiovascularis kockázatnak vannak kitéve. Azonban a cardiovascularis rizikót növelő metabolikus és hemostasis eltéréseket kompenzálja valamilyen szinten a jobb endothelfunkció. A TSH szupresszió mértékét és időtartamát a lehető legkisebbre kell csökkenteni, figyelembe véve a tumorrecidíva kockázatát és a beteg cardiovascularis társbetegségeit.

DTC is the most frequent endocrine tumor, the prognosis is very good with adequate therapy (operation, radiiodine ablation and T4 therapy). The purpose of T4 treatment is not only thyroid hormon substitution after total thyroidectomy, but to block the TSH-dependent tumor progression. TSH stimulated serum Tg level via T4 withdrawal is the most important part of yearly follow up of patients with DTC. The aim of this study was to investigate endothelial function together with NO, aortic stiffness, left ventricular systolic and diastolic functions, metabolic parameters and hemostatic factors in patients with DTC who are on TSH suppressive doses of T4, as well as after 4 weeks of T4 withdrawal, in order to assess the cardiovascular impact of both long-term subclinical hyperthyroidism and short-term hypothyroidism. In subclinical hyperthyroidism the FMD and NO was markedly higher and lipid profile was better than in hypothyroidism. Aortic stiffness and diastolic function were worse both in hypothyroidism and subclinical hyperthyroidism vs. controls and the subclinical hyperthyrodism was more adverse effect on these factors. Fibrinogen and vWF, as the hemostatic factors associated with cardiovascular risk were significantly higher in patient on T4 suppressive therapy. Atherogen lipid profile and higher homocystein level as the well known cardiovascularis risk factors was higher in hypothyroidism. We deteceted low-grade inflammation by CRP level in both subclinical hypertyroidism and hypothyroidism, that is disposed to atherosclerosis. In conclusion, our results confirm that long-term TSH suppressive T4 therapy and the consequent subclinical hyperthyroidism and thyroxin withdrawal has several adverse effects on the heart and vessel wall. The degree of TSH suppression in patients with DTC should be kept at the possible minimum, based on individually determined