Műhelymunkám fókuszában a hipochondria és az internettel való kapcsolata áll: befolyásolja-e az online elért egészségügyi információkra adott reakciót a hipochonder hajlam, az olvasott forrás (vélt) hitelessége, a tünetekkel kapcsolatos személyes tapasztalat vagy a problémás internethasználat, illetve játszik-e szerepet a nem, az életkor, valamint az iskolázottság az ilyen jellegű információk hatásában? A mintámon végzett kutatás eredményei választ adtak ezekre a kérdésekre, melyeknek többsége konzisztens volt az előzetes elvárásaimmal. Az elérhető áron kapható számítógépek és okoseszközök, illetve a gyakorlatilag bárhol hozzáférhető internetkapcsolat révén az egészségügyi információkkal kapcsolatos primer tájékozódási forrás, melyet tradicionálisan az orvosi szakemberek képviseltek, fokozatosan áttevődött a különböző online elérthető portálokra és fórumokra. Ez adott lehetőséget az egészségszorongás új alfajának, a cyberchondriának a megjelenésre, illetve az egyre szélesebb körű elterjedésre. Éppen ezért véleményem szerint a témával kapcsolatos további kutatások kiemelt fontosságúak, ugyanis hozzásegíthetnének a jelenség átfogóbb megértéséhez és feltérképezéséhez, konszenzusos definiálásához, illetve a rizikótényezők azonosításához, amely a prevenció elsődleges eszköze. Továbbá elegendő információval és technikákkal ruházná fel az orvosi apparátust, akik így célzottan és hatékonyan lennének képesek diagnosztizálni és kezelni az ilyen jellegű tünetekkel érkező pácienseket.