A parasztok életének ábrázolása a művészetben mindig is egy kétes, nehéz téma volt. A dolgozatomban két zsánerkép festő, idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) és Adriaen van Ostade (1610-1685) műveit elemezem, hiszen a munkásságuk során mindketten gyakran festettek parasztokat ábrázoló zsánerképeket, ami által betekintést nyerhetünk a 16. és 17. századi parasztok életébe. Pieter Bruegel egy új irányzat, a zsánerképfestészet megalapítója volt. A reformáció miatt a művészeti megrendelések témája megváltozott, az egyházi témák a héttérbe szorultak, és egyre népszerűbbek lettek a mindennapi élet mozzanatait ábrázoló alkotások. Mivel Pieter Bruegel sok hasonló témájú képet festett, és kedvelt témái közé tartozott a vidéki, paraszti élet ábrázolása, a művészettörténészek gyakran nevezik őt Paraszt-Bruegelnek. A 16. század a Németalföld egyik fontos, virágzó periódusa volt, ez pedig Pieter Bruegel művein is megfigyelhető: az ő alkotásai többnyire pozitív, szimpatikus képet festenek a parasztokról. Ennek ellenére, az élete végéhez közeledve, nála is megjelentek a kevésbé pozitív, komorabb hangulatú művek, ezért pedig a háború okolható. Adriaen van Ostade többnyire negatívabb képet fest a parasztokról, mint Bruegel. A korai festményein a háború miatt elszegényedett, megfáradt, nyomorba süllyedt parasztcsaládokat láthatunk. Ezek a képek leginkább iszogató, néha egymással küzdő parasztokat ábrázolnak. Kétségtelenül egy visszaesés figyelhető meg az életkörülményekben: a parasztok házai koszosak, rendetlenek, mindenhol káosz uralkodik, illetve az emberek gyakran éltek együtt az állataikkal. Ennek ellenére később, amikor a háború a vége felé közeledett, az életkörülmények egyértelmű javulása figyelhető meg, de a nyolcvanéves és a harmincéves háborúnak tagadhatatlanul óriási hatása volt a parasztok életére. Összességében a Pieter Bruegel által lefestett világ egy szebb életet és műveltebb népet ábrázol.