A szülő-gyerek kapcsolat kölcsönös, vagyis nemcsak a szülő neveli a gyereket, hanem a gyerek is alakítja a szülőt. A felnőtt gyereke hatására válik szülővé. A család felelőssége nagyon jelentős, viszont lehetőségei is rendkívüliek. Hiszen kisgyermekkorban alakulnak ki az érzelmi, akarati élet fontos jegyei, a jellem alapvonásai, a külvilágoz való viszonyulás stílusa. Ezért ennek az életszakasznak a hatása és jelentősége az ember későbbi életére felbecsülhetetlen. Minden gyermeket meg kell ismerni ahhoz, hogy megértsük egyediségének és magatartásának mozgatórugóit. Nem minden gyermeket könnyű elfogadni olyannak amilyen, de közel kell kerülni hozzá, hogy megértsük mindazt, ami benne zajlik. Könnyebb viszont a gyermeket megérteni, ha magunkban tudatosítjuk, hogy a zavaró viselkedés nem az állandó személyiségvonása, hanem az eddig beépült tapasztalatok minták és az énképe alapján az emberekre és a helyzetekre adott reakciója. Ha nem tetszik az, amit látunk érdemes megnézni, mi van mögötte!