A DSM-5-ben a személyiségzavarok diagnosztizálására használt kategoriális megközelítés mellett egy új, dimenzionális szemléletű személyiségzavar koncepciót a Kiegészítő fejezetekben, amelyben a személyiségzavarok B. kritériuma a maladaptív személyiségvonások jelenléte. Ezen maladaptív személyiségvonások mérésére a DSM-5 Személyiségleltár alkalmas. A másik általam vizsgált téma, az egészséggel kapcsolatos életminőség kutatott kimeneti változó a medicinán belül, a bio-pszicho-szociális szemlélet előtérbe kerülése óta. Diplomamunkám célja a DSM- Személyiségleltárral mért maladaptív (más néven patológiás) személyiségvonások és az életminőség felmérése pszichiátriai beteg és a mentális zavartól mentes mintán, valamint a két minta összehasonlítása a felmért változók mentén, továbbá a patológiás személyiségvonások és az életminőség kapcsolatának vizsgálata a teljes mintán. Vizsgálati mintám 274 főből állt, 164 fő pszichiátriai beteg személyből és 110 fő önbevallottan mentális zavartól mentes személyből. Demográfiai adatokat és a pszichiátrai előtörténetre vonatkozó adatokat gyűjtöttünk, valamint a DSM-5 Személyiségleltárral felmértük a patológiás személyiségvonásokat, az SF-36 mérőeszközzel pedig az életminőséget. Hipotéziseink beigazolódtak: a pszichiátriai betegekre jellemzőbbek a maladaptív személyiségvonások, életminőségük pedig alacsonyabb, mint a mentális zavartól mentes személyeké. Minél érintettebb egy személy a maladaptív személyiségvonásokban, életminősége annál alacsonyabb. A maladaptív személyiségvonások, mint háttértényező, hatnak az életminőségre.