A sportolók egészségének megőrzése érdekében rendszeresen végeznek laboratóriumi vizsgálatokat. A kemény fizikai megterheléssel járó tréningek után a sportolók eredményei gyakran eltérnek az általános populációra jellemző laboratóriumi értékektől. Célkitűzés: Olyan nem invazív laboratóriumi vizsgálatokat kerestem, amelyek jelzik ezen eltéréseket és így hatékonyabbá teszik a sportolók laboratóriumi állapotfelmérését. Anyagok és módszerek: A Laboratóriumi Medicina Intézetben vizsgált natív és EDTA-s vérminták eredményét és az általam meghatározott vizelet eredményeket elemeztem. A szérum vizsgálatok Cobas 6000 analizátoron történtek (CK, myoglobin, kreatinin, Na-, K-, Cl-ionok). A friss vizeleteket Siemens Clinitek Status és Cobas Urisys-1100 POCT analizátorral vizsgáltam. A vizeletmintákból az N-acetil-β-D-glükózaminidáz aktivitást Humalyser Primus spektrofotométerrel határoztam meg, VRA-GlucNAc szubsztráttal és kreatininre vonatkoztatva adtam meg (NAG index, NAGi). A vizelet Na-, K-, Cl-koncentrációból vizelet anionrést számítottam. Eredmények: 39 első osztályú férfi labdarúgó nyugalmi és mérkőzés utáni vizeletmintáit és 24 labdarúgó nyugalmi állapotban vett szérummintáit vizsgáltam. A nyugalmi állapotban vett 39 vizeletminta 20%-ában láttunk kóros értéket tesztcsík vizsgálattal (n:4 proteinuria, n:4 hematuria). Mérkőzés után a 39 labdarúgó 61,5%-nál találtunk egy vagy több kóros vizelet értéket (n:19 proteinuria, n:13 hematuria, n:8 protein- és hematuria együtt). A tubulusfunkciót jelző NAG index az esetek többségében normál volt, de három proteinuriás játékosnál a NAGi is emelkedett volt (0,654-0,711 µmol/perc/mmol, referencia tartomány <0,5). A terhelés hatására a vizelet kreatinin közel kétszeresére nőtt (nyugalmi: 13827±6801 µmol/l, mérkőzés után: 24850±12945 µmol/l). A környezeti tényezőktől (hőmérséklet, páratartalom) is függ a vizelet kreatinin (37°C: 31808 µmol/l, 6°C: 18749 µmol/l). A mérkőzés utáni vizeletminták 88%-nál magas volt magas a kreatinin, 44 %-nál pedig emelkedett a vizelet anionrés. Ezek súlyos dehidrációra, víz és só retencióra utalnak. A sportolók 66,6 %-nál nyugalmi állapotban is magas volt szérum CK aktivitás, amely a nagy izomterheléssel ill. a fokozatos adaptációval állhat kapcsolatban. Következtetés: mérkőzés előtt és után figyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra, mert a vizsgált vizelet paraméterek súlyos dehidrációra és a só-víz háztartás zavarára utalnak. Ezek a vizelet tesztek jól kiegészítik a már alkalmazott szérum vizsgálatokat. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni terhelést és a környezeti tényezőket is.