A 2-es típusú szöveti transzglutamináz (TG2) szerepének vizsgálata NB4, akut promielocita leukémia sejtek all-transz retinsav (ATRA) indukálta differenciációban hiszton-deacetiláz (HDAC) gátló jelenlétében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az NB4-es akut promielocita leukémia sejtvonalban (APL), ATRA (all-transz retinsav) kezelés hatására terminális differenciáció indukálódik és a sejtek neutrofil granulocitákká érnek. A klinikumból ismert, hogy a kezelések során 5-20%-os gyakorisággal differenciációs szindróma (DS) léphet fel, amely 1-5%-ban halálos kimenetelű is lehet. Magas láz, légzőszervi, szív és vese károsodás jellemzi, melynek hátterében a differenciálódó APL sejtek szöveti infiltrációja áll a magas gyulladásos citokin és kemokin termelés kíséretében. Az ATRA kezelés számos gén expresszióját indukálja, ezek közül az egyik leginkább expresszált gén a kettes típusú szöveti transzglutamináz (TGM2) (Balajthy, Csomós et al. 2006, Csomós, Német et al. 2010). Feltételezésünk szerint a TG2 szerepet játszhat az APL sejtek ATRA indukálta differenciációs folyamatok alatt lejátszódó fiziológiás immunválaszok módosításában. Munkacsoportunk kimutatta, hogy TG2 expressziójának csökkentésével a sejtek csökkent fagocitózis, adhéziós, migrációs és reaktív oxigén szabadgyök (ROS) termelő képességet mutatnak (Balajthy, Csomós et al. 2006, Csomós, Német et al. 2010). A munkahipotézisünk szerint a TG2-nek szerepe van a differenciálódó sejtek gyulladásos citokin termelésében és így a DS kialakulásában. Munkánkban NB4 WT (vad típusú) és NB4 TG2 hiányos (TG2-KO) sejtvonalakban megvizsgáljuk a TG2 funkcionális szerepét a gyulladásos folyamatok kialakításában és fenntartásában, ATRA, β-hidroxi-butirát (BHB), amely természetes hiszton-deacetiláz (HDAC) gátló, illetve ezek kombinált kezelése mellett. A NADPH-oxidáz enzimkomplex kialakításáért felelős két gén (NCF2, GP91PHOX), gyulladásos citokinek (TNF-α. Il-1β, MCP-1) és a TG2 mRNS expressziójának a meghatározására Real Time qPCR technikát használtunk. A differenciációs marker, CD11c sejtfelszíni expressziójának meghatározására FACS analízist, a sejtvonalak ROS termelő képességének meghatározása luminescens-alapú módszerrel történt, valamint NBT tesztet végeztünk, mellyel a sejtek differenciálódási szintjét vizsgáltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy a sejtek NBT redukáló képessége alacsonyabb az ATRA+BHB kezelt sejtekben az ATRA kezelt sejtekhez viszonyítva, az ATRA+BHB kezelt sejtek NCF2, GP91PHOX, MCP-1, IL-β és TNF-α mRNS expressziója elmarad az ATRA kezelt sejtekhez viszonyítva. A TG2 mRNS és fehérje expressziója az ATRA+BHB kezelt sejtekben emelkedettebb volt az ATRA kezelt sejtekhez viszonyítva.

Leírás
Kulcsszavak
APL, NB4, TG2
Forrás