A technológiai fejlődésnek, a globalizációnak és a kommunikációs lehetőségek fejlődésének köszönhetően olyan korban élünk, ahol nem kérdés az, hogy az eladásra kínált fogyasztási cikkek mennyisége tovább növekszik. Természetesen a fogyasztási cikkeket előállító és forgalmazó vállalkozások érdeke rövidtávon a minél nagyobb profit, hosszabb távon a minél nagyobb piaci részesedés megszerzése, melynek elérése érdekében a társadalmi szempontokat gyakran figyelmen kívül hagyják. Véleményem szerint a társadalom tagjaként minden embernek személyes felelőssége, hogy kivegye részét a jövő formálásában és a fenntartható fejlődés biztosításában. Kutatómunkám célja megismerni és bemutatni a fogyasztási cikkek egy szűk szegmensének, a ruhaiparnak az átalakulását, alkalmazkodását egy olyan új termelési lehetőséghez, mely a fast fashion jelenséghez vezetett. Kutatásom során a jelenséggel kapcsolatban vizsgáltam a hazai fogyasztók tudatosságát. A kutatáshoz két módszert választottam: a netnográfiát és az online kérdőíves megkérdezést. Az eredmények egyértelműen igazolják, hogy az emberek a fast fashion ruhákat a gyenge minőséggel azonosítják. Minden hozzászóló szerint rossz minőségű ruházati termékeket lehet a fast fashion üzletekben vásárolni, amelyek hamar bolyhosodnak, kikopnak, összemennek vagy veszítenek a színükből. A kutatás alapján a válaszadók 92%-a hajlandó lenne visszavinni a boltokba elhasznált ruhadarabjait, ha erre lehetősége lenne, illetve azt is támogatnák, hogy az üzletek visszavegyék elhasznált ruhadarabjaikat jelképes összegű kuponért cserébe. Bár a megkérdezettek hajlandók többet fizetni egy környezettudatosabb módon előállított ruhadarabért, de az emberek több, mint fele elutasítaná a termékadó bevezetését a ruhákkal kapcsolatban. Remélem, hogy dolgozatommal lehetőségem arra, hogy felhívjam az emberek, a társadalom figyelmét arra, hogy milyen személyes felelősséggel tartozunk a környezetünk, a társadalom és a jövő generáció felé pusztán csak az öltözködéssel kapcsolatos szokásainkkal.