Magyarországon az 1990-es évek óta rohamosan fejlődik a mezőgazdaság, viszont csak néhány éve vált „varázsigévé” a precíziós gazdálkodás. A precíziós gazdálkodás kifejezés azokat a modern informatikai, agrotechnológiai újításokat takarja, amik segítségével mára hatékonyabbá és környezetkímélőbbé vált a termelés. A termelők jobb minőségű, egészségesebb terményeket tudnak előállítani, mindezt úgy, hogy spórolhatnak a vízzel és inputanyagokkal. Sajnos Magyarországon az összes hazai szántóterület csupán 1 százalékán alkalmazzák a precíziós gazdálkodást, ami 5,3 millió hektárból csak 40 ezer hektárt érint. Viszont egyre többen használják az eljárás egyes elemeit, mint pl.: automata kormányzás, szakaszolás, sorvezetés, stb. [2] Az utóbbi években rohamosan fejlődött a mezőgazdaság. Olyan programot szerettem volna készíteni, ami a mezőgazdaságban dolgozók életét megkönnyíthetné. Legalább egy kis könnyebbséget adhatna nekik fárasztó munkájukban, ami a kiszámíthatatlan időjárásnak van kitéve. Ekkor már összeállt a fejemben, hogy mi is lesz az általam kivitelezett program célja. Mára már a mezőgazdasági ágazat is alkalmazkodott a modern kor viszonyaihoz, így a földek művelése már nem okoz olyan nagy gondot a gazdáknak. Ezt a jelenséget mutatja be a bevezető cikk. Vegyük példának a mezőgazdasági gépeket, amiknek túlnyomó részükben találkozhatunk az automatizációval. Ezeknek a fejlett eszközöknek a működtetésükhez elengedhetetlen az informatika ismerete. Ilyenek például a GPS jel alapján mozgó traktorok, illetve a legmodernebb mezőgazdasági gépek vezetése. Sőt, még az öntözőrendszer is GPS jel alapján halad, előre beprogramozott koordináták között. Csak egy gépkezelő kell, aki bekapcsolja, és felügyeli az öntözést. Ezek a technológiai újítások a vetésnél, az aratásnál és minden egyéb munkálatnál ami, a gépekkel történik, jelentősen megkönnyítik mind a gazdálkodók, mind a gépkezelők életét. Ezzel a technológiával, centiméter pontossággal lehet a munkálatokat végezni. GPS-jel segítségével a traktorok akár ködben, vagy éjszakai is követni tudják a sorokat, illetve tartani tudják a táblavégi fordulókat, így a kormányzás szükségét vesztette. A kezelőnek szimplán csak a technika működésének hibátlanságát kell figyelnie. A gépek csak annyi vetőmagot, vegyszert, és műtrágyát szórnak ki, amennyit a tábla igényel. Mindezt úgy is meg tudja valósítani, hogy nem egyenes vonalban halad, hanem keresztül-kasul a táblán. Ezzel a felesleges inputanyag kiadásokat meg lehet spórolni, illetve meg lehet előzni a hézagokat okozó kihagyásokat is. [4] Éppen ezért választottam ezt a témámnak, mert a fizikai könnyítések már adottak a mezőgazdaságban, de még az elméleti részben nincs áttörés.
Azonban ezen a területen dolgozók tudják, hogy az időjárás a fő irányító. Az időjárás határoz meg sok döntést, amit annak érdekében kell meghozni, hogy a lehető legjobb termés legyen. És itt nem csak azok a döntések fontosak, amik a termény mennyiségét befolyásolja, hanem az is, hogy mekkora területen fog zajlani az éves munka. Minden egyes döntésnek pénzügyi következményei vannak, ugyanis nem mindegy, mennyi pénzt fektet a cégvezető egy-egy növény termesztésébe az év során. Gyakran ezeket a döntéseket kevés idő alatt kell meghozni, ami stresszes a döntéshozók számára. Az általam létrehozott program nem konkrétan azok munkáját segíti, akik a földet művelik, hanem azoknak a dolgozóknak, akik a cég számadatait vizsgálják vagy vezetik magát a céget és rálátásuk van a cégen belül zajló munkálatok összeségére. A XXI. században úgy vélem elengedhetetlen egy olyan program, ami segítséget nyújt a mezőgazdásági szektorban tevékenykedő emberek számára és könnyen információt nyerhetnek azzal kapcsolatban, hogy tervezzék a következő évet pénzügyi szempontból. A precíziós gazdálkodás nem más, mint hogy a gazda a sok éves tapasztalata mellett, olyan hardverekre és szoftverekre támaszkodik, amelyek négyzetcentiről, négyzetcentire ismerik a föld aktuális állapotát. A KITE adatai szerint, a termőföldek ötödén alkalmazzák az új technológiát, pedig az új módszerek használata, nagyobb terméshozamot és bevételt ígér. [4] A tervem az volt tehát, hogy egy olyan programot írjak és prezentáljak, ami korábbi időjárási adatokra és korábbi év végi pénzügyi helyzetekre támaszkodva ad egy becslést, hogy a következő évben milyen termés, illetve bevétel várható. Ezzel együtt több releváns kérdés is felmerült bennem a dolgozatom tervezésénél: Hogyan tudok párhuzamot vonni a pénzügyi adatok és az időjárás adatai között? Hogyan tudom összefonni ezt a két nehéz terület összességét egy adathalmazba? Milyen számításokkal oldom meg ezeket a nehéz feladatokat? Hogyan fogok előre jósolni? Nos, ezekre a kérdésekre még ki fogok térni a dolgozatom hátralévő részében. A kutatásom eredményei választ adnak a jövőben várható pénzügyi helyzetre és az összes eddig felmerült kérdésre, ami még a dolgozatom megírásának kezdetén nem volt számomra triviális.