A modern szemléletű humánpolitika egyre nagyobb figyelmet fordít a munkavállalók fizikai és mentális egészségének megőrzésére, mivel a munkavállalók egészségét és így maximális teljesítményét a gazdasági célok eléréséhez nélkülözhetetlen összetevőnek tekinti. Minden munkaadót érintő költség a betegállomány miatti, illetve a nem megfelelő egészségi és mentális állapotban dolgozók alacsonyabb munkahatékonyságából adódó profit kiesése. Hazánkban sajnálatos tendencia lett, hogy a munkahely elvesztésétől való félelem miatt a munkavállalók sokszor betegen is dolgoznak, ennek azonban hosszú távon a vállalkozások látják kárát, hisz ez is hozzájárul rosszabb teljesítményhez és az alacsony munkavállalói elégedettséghez. A nem megfelelő megelégedettség eredménye lehet az alacsony lojalitás, a gyakoribb munkatárscsere, illetve a szolgáltatások minőségének csökkenése miatt a cég külső megítélésének romlása és összességében a profitveszteség. Az egészségfejlesztési programok bevezetése tehát minden cég elemi érdeke. Ezeknek a programoknak alapvető összetevői a munkahelyi stressz káros hatásainak csökkentése, a vázizom-rendszeri problémák javítása, a munkavállalók fittségi szintjének javítása és a dolgozók étrendjének egészségesebbé tétele. Ezek a célok sokszor már alacsony költségű változtatások bevezetésével is megvalósíthatóak.Az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos vizsgálatokat, folytatni kell, de sokkal nagyobb hazai mintákon, szorosabb monitorozást alkalmazva. Elmondhatjuk, hogy csakúgy, mint a dolgozó társadalom nagy részében, úgy az egészségügyi szférában sem fordítanak kellő időt arra a munkavállalók, hogy egészségük megőrzése érdekében valamilyen sporttevékenységet folytassanak. A kórházak menedzsmentje elkötelezett az egészségfejlesztés iránt, annak ellenére, hogy a kórházak eladósodása, pénzügyi nehézségei nagy terhet jelentenek számukra. Az egészségfejlesztést egy lehetséges kitörési pontnak tekintik, amiben sikereket érhetnek el, így biztosított minőségi többlettel pedig hosszabb távon nagyobb költséghatékonyságot érhetnek el, aminek a társadalom egésze számára is pozitív hozadéka van.

Az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók hivatásuk gyakorlása során modellként jelennek meg a betegek, a laikusok előtt, viselkedésük, így az egészségükhöz való viszonyuk is példaértékű lehet számunkra. A kutatások viszont arra mutatnak rá, hogy hiába megfelelő egészségügyi ismeretszint, valamint a rizikófaktorok és azok következményeik ismerete, az egészség-magatartásra ezek nem feltétlen gyakorolnak közvetlen befolyást.
A 2015-ben lezajlott 9 kórházra kiterjesztett felmérés felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi dolgozók monitorozását folytatni kell, és olyan egészségfelmérési, cselekvési tervet kell kidolgoznia HR szempontból is hosszútávú eredmények elérése érdekében. Az egészségvédelem és ez által a dolgozókkal való törődés tudatosan beépülhet a kórház politikájába, amely nem csak a dolgozóknál, hanem a munkáltatónál is szemléletváltást eredményez, törekedve a „vonzó munkahely” kialakítására. A dolgozók egészségének megőrzése, javítása a mentális elégedettségüket növeli. A dolgozókban a munkáltatói törődés érzése erősödik meg. A kórház feladata egészségfejlesztő kórházként, hogy a megfelelő erőforrásokra lehetőségekre, illetve az azokat akadályozó tényezőkre fókuszáljon és rövid, valamint hosszú távú megoldási javaslatokat fogalmazzon meg és valósítsa meg is azokat.