A peszticidek használata időszámításunk előtt körülbelül 2500 évvel ezelőtt kezdődött. Az elmúlt évezredek, évszázadok során egyre több új hatóanyag került használatba, mely növényélettani hatásairól keveset tudunk. A kutatások elsősorban a hatóanyag stabilitására, lebontására, munka-, és élelmiszer-egészségügyi várakozási idejére korlátozódnak. A peszticidek hatással vannak a fotoszintézisre, a sejtosztódásra, az enzimatikus folyamatokra, a gyökér növekedésére, levél deformitásokat okoznak, negatív hatással vannak a fotoszintetikus pigmentek szintézisére, káros hatással vannak a proteinekre, a DNS-re és a sejt membránokra. A kérdés, az, hogy a megfigyelt változások mögött hogyan alakul a növény természetes védekezését is meghatározó direkt oxidázok aktivitása. Kutatásom általános célkitűzése a fungicidek hatására bekövetkező élettani változások tisztázása. Célom a növény-peszticid interakció vizsgálta, annak tisztázása hogyan változik a reaktív oxigénformák szintje és hogyan változik a fontos szerepet játszó enzimek aktivitása, valamint, hogy a kemikáliák hatással vannak-e a klorofill tartalomra és a fotoszintetikus aktivitására. Kísérletemben egy azoxistrobin és egy azoxistrobin és propikonazol hatóanyag tartalmú fungicidet vizsgáltam. A kísérleteket fóliasátorban (KITE Zrt.) és szántóföldi körülmények között állítottam be. A fólia sátorban végzett kísérletben a relatív klorofill tartalom szingifikánsan alacsonyabb, a fotoszintetikus pigmentek közül a karotinoidok mennyisége szignifikánsan magasabb volt a kontrollhoz képest egy héttel a kezelést követően.. Szignifikánsan nőtt a SOD aktivitása is. A kezelés utáni második héten a relatív klorofill tartalom, a klorofill-a, a karotinoidok és a SOD aktivitása szignifikánsan magasabb volt, mint nem kezelt növényekben. A relatív klorofill tartalom csökkenését tapasztaltam szántóföldi körülmények között is, valamint a fotoszintetikus pigmentek mennyiségében is tapasztalható szignifikáns változás. Szántóföldi körülmények között a mért enzimek aktivitása nem növekedett a kontrollhoz képest. Eredményeim alapján kijelenthető, hogy a fóliasátorban végzett kísérleteknél jelentős változásokat mértem a növények védekezési mechanizmusaiban szerepet játszó enzimek aktivitásában, míg hasonló változásokat nem tapasztaltam a szántóföldi kísérletemben. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a zárt térben alkalmazott kezelésekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani.