A dolgozatomban a téma „újszerűsége” miatt nehéz volt konkrét jogszabályi hátteret találni, de arra törekedtem, hogy a létező szabályozást és az eddigi releváns ítélkezési gyakorlatot megismertessem. Fontos elemezni, hogy a sharing economy fogalma és története mit jelent napjainkban. Ezután hangsúlyt szerettem volna helyezni arra, hogy a gazdasági fejlődés munkajogot érintő kérdései kiemelkedő szerepet kapjanak annak ellenére, hogy az adott jogviszonyt érintő első kérdések általában az adójogot érintik. A munkajogi kérdések sok esetben később kapnak teret a sharing economy témakörének vonatkozásában. Kitérek arra is, hogy az elmúlt évben elfogadásra került az Európai Unió Szociális Alappillére, mely a munkajog szempontjából is fontos elemeket tartalmaz. A kérdés bemutatása körében fontosnak tartottam, hogy a Magyarországon jelenlévő közösségi gazdaság megjelenési formáival is foglalkozzak, így többek között az Uber és az AirBnb adta kihívásokkal is. A fenti kérdések megvitatása körében rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a munkavégzésre irányuló jogviszonyok elválasztásával is. Ebben a körben a munkaviszony, a vállalkozási és a megbízási jogviszony elválasztása, illetve az elválasztás minősítő jegyeinek megvitatása szükséges, hogy értelmezni tudjuk a dolgozat témáját. Az Európai Unió Bíróság (továbbiakban: EUB) 2017 decemberében hozta meg az ítéletén az Uber kontra spanyol taxisokat érintő kérdésben, melyben igen fontos megállapításokat tett az uniós és a tagállami hatáskör vonatkozásában, valamint munkajogra vonatkozó kérdésekben is. Ezen kívül fontosnak tartottam bemutatni azt az ítéletet, amelyet a közelmúltban – 2018 nyarán – az Egyesült Királyságban hoztak, ahol egy hasonló közösségi szolgáltató ügyében került sor döntéshozatalra, mely befolyásolt emberi jogi kérdéseket is. Néhány olyan ügyet is bemutatok röviden, amely a munkavégzési jogviszonyok elválasztásával kapcsolatban lényeges pontokat érint.