Kutatásomban arra vállalkoztam, hogy megkíséreljem felderíteni a mérnök szakmában dolgozók és a pedagógusok közötti hasonlóságokat és különbségeket a depresszív tünetképződés és az alkoholhasználati zavar tekintetében. A kutatás másik sarkalatos pontját a nemi különbségek alkották. Vizsgáltam azt is, hogy a hagyományosan inkább férfias szakmákat űző nők, vagy a hagyományosan inkább nőies szakmákat űző férfiak között gyakoribb-e a depresszív tünetképződés és az alkoholhasználati zavar előfordulása. A feltárt szakirodalom szerint a mérnökök optimistábbak, amiből azt a következtetést vontam le, hogy a stresszel is könnyebben küzdenek meg, kevésbé jellemző rájuk a depresszív tünetképződés és kevésbé alakul ki náluk alkoholhasználati zavar, mint a humán területen dolgozók között. A szakirodalom a nemi különbségek tekintetében arról számol be, hogy a stresszel való sikertelen megküzdés esetén a nők esetében inkább jellemző a depresszív tünetképződés, a férfiaknál inkább az alkoholhasználati zavar valószínű. Az általam végzett kutatás eredményei azonban csak részben támasztották alá a feltárt szakirodalmat. Kiderült, mind a négy vizsgálati csoportban kiugróan magas a depresszív tünetképződés aránya is és az alkoholhasználati zavar előfordulása is.