A mai rohanó világban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a házasságok több mint fele válással végződik. Ezt tapasztaltam szociálpedagógusként családgondozói állásomból adódóan, ezért gondoltam azt, hogy vizsgálódásom tárgyává a hatályos házassági vagyonjogi modelleket állítom, amellyel a törvényes és a szerződéssel választható vagyonjogi rendszert kívánom bemutatni, amelyekről a 2013. évi V. törvény (Ptk.) Negyedik Könyvének VI. címe rendelkezik. A váláskor a vagyoni viszonyokat valamilyen úton-módon rendezni kell. Magyarországon a családok anyagi helyzete, jövedelem-forrásaik igen eltérőek, sokszor nagyok a különbségek a házastársak jövedelmei között is, ugyanakkor számos család vesz részt vállalkozásban, ami a házastársak kezében lévő, különböző rendeltetésű vagyonok szétválasztására adhat alapot. De igények merülhetnek fel személyes okokból is aszerint, hogy első házasságról vagy újraházasodásról van-e szó. A téma felvezetéseként bemutatom a házassági vagyonjog történeti előzményeit, mellyel hangsúlyozni kívánom, hogy e jogintézmény, milyen hosszú múltra tekint vissza, majd a házassági vagyonjog fogalmával folytatom, melyet a törvényes vagyonjogi rendszer jellemzése követ. A törvényes vagyonjogi rendszer elég nagy témakört ölel át, ezen belül kitérek a közös és a külön vagyonok körére, a terhekre, tartozásokra, a közös vagyontárgyak használatára, a rendelkezési jogra, valamint a közös vagyon megosztására is. Következő részben a házassági vagyonjogi szerződésről írok. Habár a házassági vagyonjogi szerződés egy igen érzékeny terület, nagyon sok kapcsolatban vitát válthat ki és sokan a bizalmatlansággal kapcsolják össze, azonban véleményem szerint számos olyan élethelyzet adódhat, amelyben csak egy vagyonjogi szerződés biztosíthatja azt, hogy a házas vagyona ne kerüljön veszélybe. Mind e mellett a vagyonjogi szerződés előnye mellett szólhat az a tény is, hogy nem csak arra az esetre lehet jó, hogy a vagyonosabb házas felet egy esetleges válás esetén védje, hanem arra is, hogy az üzleti életben részt nem vevő házastársat adott esetben megóvja a másik fél által felelőtlenül vállalt tartozásoktól a házasság ideje alatt. Ezt követően kitérek a házassági vagyonjogi rendszerek általános jellemzésére. Szakdolgozatomban a törvényes vagyonjogi rendszer mellett központi helyet foglalnak el a hatályos Ptk.-ban választható, alternatív vagyonjogi rendszerek is (közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer), melyeknek elsődleges céljuk, hogy esetleges válás esetén annak anyagi következményei pontosak, kiszámíthatók legyenek, és ne több évig tartó költséges, igen megterhelő peres eljárások után kerüljön arra sor. Itt a felek szerződéssel dönthetnek arról, hogy vagyoni helyzetüktől, foglalkozásuktól függően melyik vagyonjogi rendszert választják. Azonban lehetőséget kell adni a feleknek arra is, hogy a választott vagyonjogi rendszer szabályaitól szerződéssel eltérjenek. Dolgozatomat a házastársi közös lakáshasználatra vonatkozó szabályokkal zárom, mivel tág értelemben szintén a házassági vagyonjog köréhez tartozik. Fontosnak tartom e szakterület szabályozását is, mivel a lakás nemcsak az otthont jelenti, de a családi élet, és a gyermeknevelés színtere is egyben, valamint egzisztenciális jelentősége is van. A szakdolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a biztos alapokon nyugvó házassági vagyonjogi modelleket, melyek segítenek eldönteni a feleknek, hogy a törvényes vagy a szerződésen alapuló vagyonjogi rendszereket válasszák. Saját magam azt vallom, hogy ha a házasság önkéntes, akkor a vagyoni viszonyok rendezésének is önkéntesnek kell lennie.