Dolgozatomban a vezetéssel kapcsolatos munkajogi szabályozást, a közalkalmazotti és a köz-, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezetőkre vonatkozó speciális rendelkezéseket kívánom áttekinteni, összehasonlítani, köztük – ha lehetséges – párhuzamokat vonni, a három szabályozási terület elkülönültségének indokoltságát igazolni. Bármennyire is távolinak tűnik egy iskola, egy kórház vagy egy szociális intézmény világa egy nyereségorientált, versenypiaci helyzetben lévő vállalat mindennapi életétől, életben maradása, működése biztosítása érdekében egyre inkább használ vagy használni kényszerül a gazdasági vezetésre jellemző módszereket, technikákat, az eltérő szakterületek ezáltal közelíteni látszanak egymáshoz. Vajon megfigyelhető ugyanez a vezetőikre irányadó jogi szabályozás területén is? S ha a vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy számottevő a párhuzamok aránya, szükséges és indokolt a különálló jogforrásokban való kodifikáció? A munka- és közalkalmazotti jogviszony vizsgálata mellett a vezetői munkakört betöltő köz- és kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás elemzését is el kívánom végezni, hisz enélkül a munka szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére irányuló jogviszonyok „palettája” nem lenne teljes. Ha nem vonjuk kétségbe a jogalkotó azon állásfoglalását, hogy esetükben egyértelműen szükséges a külön jogforrásban történő teljeskörű szabályozás – amit azáltal kifejezetten és határozottan tudomásunkra juttatott, hogy a Munka Törvénykönyvének reformjával közel egyidőben a rájuk vonatkozó szabályanyagot is felülvizsgálta, és továbbra is önálló törvényben újította meg -, járható út lenne a munkavégzésre irányuló jogviszonyok hármas tagozódásának azáltali csökkentése, hogy a közalkalmazottakra vonatkozó speciális előírások a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe „olvadnak bele”? Munkámban ezekre a kérdésekre is keresem a választ.