A dolgozatom témájának a vállalkozási szerződést választottam, amelynek oka, - személyes érdeklődésemen túl - hogy egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási szerződéstípus, amely már nemcsak a gazdasági, hanem a mindennapi életben is egyre fontosabb szerepet tölt be. Az épített környezet rendkívül fontos szerepet játszik a civilizált társadalomban, többek között meghatározza a mindennapi élet komfortérzetét, illetve megmutatja az adott társadalom gazdasági és kulturális fejlettségét, mintát és örökséget állít a jövő nemzedékei számára. Ősi példaként az egyiptomi piramisok korszakokat átívelő társadalmi szerepét lehet megemlíteni. E példa kiválóan alkalmas arra, hogy megmutassa, hogy nem mindegy az épített környezetünk minősége, mind materiális, mind esztétikai értelemben. Az épített környezet kialakítása során nem csak annak közvetlen létrehozói, a megrendelő, tervező és kivitelező felelős, hanem maga a közösség is, mely felelőssége leginkább a jogalkotáson keresztül tud formát ölteni. A jogalkotói szándék, -az állam működéséhez szükséges jogszabályi környezet mellett-, a szerződéses környezetet meghatározó szerződéssekkel kapcsolatos jogi környezet szabályozásán keresztül érheti el a megcélzott társadalmi hatást. Ennek megfelelően érdemes áttekinteni a magánjogi szerződéseket, amelyeket nevesített és nevesítetlen megállapodásokra tudjuk bontani: a nevesített szerződések közé a tipikus és atipikus, a nevesítetlenek közé a vegyes és a „de facto” innominát kontraktusok tartoznak. A tipikus nevesített szerződések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Hatodik könyvében (Kötelmi jog) találhatóak meg. Az épített környezet létrehozásához a kezdetektől - vagyis a tervezéstől - a végsőkig, - azaz a használatba vételig - több, egymásra épülő szerződés megkötésére van szükség. Magyarországon a mai napig évente százezres nagyságrendben kötnek tervezési, kivitelezési szerződéseket, melyek érdekessége, hogy ezek között ugyanúgy vannak milliárdos nagyságrendű és kis költségű szerződések is. Megjegyzem, hogy napjainkban egyre növekvő mértékben átnyúlik a határokon a vállalkozási tevékenység, – különösképpen a kivitelezési tevékenység-, és ezzel a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak is elengedhetetlen tényezőjévé vált. A dolgozatomban vizsgált szerződések kapcsán elmondható, hogy a polgári jog szabályrendszerében alapvetően fontosak azok a szerződéstípusok, amelyek a javak előállítására és forgalmazására irányuló gazdasági kapcsolatok megszervezését, létrehozását és kiterjedését szolgálják. Ezek között is kitüntetett jelentősége van vállalkozási szerződésnek.1 Újdonság, hogy a korábban egyértelműen megbízási szerződésnek tekintett jogviszonyok is egyre gyakrabban tartalmaznak vállalkozási elemeket (pl. könyvelői feladatok ellátása, üzleti könyvek vezetése, adóbevallások készítése). Dolgozatomban a vállalkozás általános szabályainak részletes és mély bemutatása helyett azt helyezem előtérbe, hogy bemutassam a nehezen átlátható és a szakirodalmak által kevésbé vizsgált, speciális vállalkozási szerződéseket, - különös tekintettel a tervezési és kivitelezési szerződéstípust – amelyhez a hatályos joganyagon kívül az ítélőtáblai és kúriai joggyakorlatot is megvizsgáltam.