Az egyenlő bánásmód elve olyan emberi - és alapvető szabadságjogra visszavezethető alkotmányos alapjog, amely az élet minden területén megjelenik. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése idegen szóval diszkriminációnak nevezhető. A 20. századtól kezdődően egyre nagyobb figyelmet kap a diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezés. Az Európai Unió létrejöttétől, a 2004. évi magyarországi csatlakozást követően a hazai jogirodalomban is szélesebb körben jelent meg e követelmény. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szervezeteket, intézményeket, egyesületeket hoztak, illetve hoznak létre abból a célból, hogy segítsenek azoknak a személyeknek vagy csoportoknak, akik hátrányba kerültek bizonyos tulajdonságuk, helyzetük vagy jellemzőjük miatt. Dolgozatom célja, hogy az egyenlő bánásmód elvének szabályozását bemutassam, és a követelményének fontosságára hívjam fel a figyelmet a munkajog területén, mivel ez társadalmi-gazdasági szempontból is jelentős szabály, a Munkatörvénykövében alapelvként jelenik meg a rendelkezés. A foglalkoztatási jogviszony egy olyan speciális jogviszony, amelyre alá-fölérendeltség jellemző, a hozzá tartozó jogszabályok „csak” keret jellegűek, a legtöbb rendelkezést a felek – többnyire a munkáltatók - szabadon határozhatják meg. Ezért a hátrányos megkülönböztetéssel már a munkajogi jogviszony létrehozása előtt és alatt is találkozhatnak a pályázók, illetve munkavállalók. Az egyenlő bánásmód előírás már a munkához való hozzájutásban, a nyilvános álláshirdetésben, az alkalmazási feltételekben, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, az azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben, a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében megjelenik, mind a magánszférában, mind a közalkalmazotti -, illetve a közszolgálati jogviszonyban. Az egyenlő bánásmód elvének megsértése a jogviszony megszüntetése során is gyakran megjelenik, jogellenesen. A jogellenesség bizonyítása ma is problematikus, nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Törvényszék ítélkezési gyakorlatában is nehézséget okoz.