A tanulmányban klinikailag lokálisan előrehaladott, magas rizikójú prosztata daganat miatt radikális prosztataektómián átesett 105 beteg adatai kerültek feldolgozásra. A műtéteket követően az aktuális kezelési protokoll szerint obszervációt, adjuváns irradiációt, salvage irradiációt és hormonkezelést alkalmaztak. Az eredmények alapján a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztata daganatok esetében a neoadjuváns hormonkezelés jobb, de nem szignifikánsan jobb lokális tumorkontrollt biztosított. A későbbi tumorprogresszió szempontjából a neoadjuváns hormonkezelés nem nyújtott lényeges előnyt és a tumorspecifikus túlélésre sem volt szignifikáns hatása. A neoadjuváns hormonkezelést követően nem csökkent a szükségessé váló adjuváns és salvage kezelések száma sem.