A szeszes lepárlás története ezer éves múltra tekint. A pálinka jelenleg három helyen: kereskedelmi- vagy bérfőzdében, illetve 2010 szeptemberétől otthon is készülhet, legfeljebb 50 liter gyümölcsszesz mennyiségben. Az előállítás technológiája lehet kisüsti, vagy egylépcsős lepárló berendezés. Modellezve a fűtési energiát, megállapítható, hogy az egylépcsős berendezéssel kb. 25% fűtési energia-megtakarítást lehet elérni, ami hosszútávon jelentős gazdasági előnnyel bír az üzemeltető számára. Vizsgálatra került, beruházás-gazdaságossági számítások alkalmazásával, hogy mennyi idő alatt térülne meg az egylépcsős rendszer beszerzése. Elmondható, hogy amennyiben pótló jellegű a beruházás és az amortizációs időszak végén értékesítik a berendezést, az még pesszimista szcenárió mellett is biztosítja a megtérülést. Egyéb esetekben kizárólagosan optimista esetben térülhet meg a beruházás 7 éven belül. Egy bérfőzde költségszerkezete alapján meghatározásra került a fedezeti mennyiség, amely előállítása mellett a cég működése nullszaldós. Az érték statikus módszerrel mintegy 8 ezer liter, vagyis ez az a pálinkamennyiség, amely előállítása mellett a bevételek fedezik a felmerülő kiadásokat. Szimulációs modellezési eljárással dinamikus megközelítésben is megállapításra került a fedezeti mennyiség, mely így 13 ezer liter. Megállapítást nyert továbbá, hogy az önköltségre a bérfőzdék esetében a legnagyobb hatással a bérköltség van. A legnagyobb mennyiségben képződő melléktermékek a cefremoslék, illetve a hűtővíz. Előbbit jellemzően a talajerő-gazdálkodásban hasznosítják, míg utóbbit a hőtartalom kinyerésével. Hulladéknak csupán az elő-, illetve utópárlat tekinthető, melyet a jövedéki szabályoknak megfelelően meg kell semmisíteni. Ezen melléktermékek, illetve hulladékok mennyiségi felmérésre kerültek, a bérfőzdék illetve a magánfőzők esetében. Együttes mennyiségük meghaladja az 500 ezer m3-t, melynek hasznosítására célszerű lenne központilag meghatározott irányelvet kidolgozni. 2010 szeptemberében a kormány egy törvénymódosítás révén olyan intézkedést hozott, amellyel a bérfőzés adókulcsát 0%-ra módosította, illetve engedélyezte a korábban nem létező magánfőzést, adómentesség mellett. A bő négyévnyi adómentes időszak alatt megnőtt a bérfőzdék száma, valamint fellendült azok forgalma. A magánfőzés intézményrendszere a többször módosított szabályozás ellenére is átláthatatlan, valamint számos esetben kétes minőségű párlat lehet a végeredménye. Felmérésre került az államháztartás kiesett jövedéki adóbevétele. A pálinkafőzés adómentességéből származó költségvetési hiány 4 és !4 év alatt 52,1 milliárd forint. A pálinkák/párlatok minősége folyamatosan javuló tendenciát mutat. Ezen italok minősítése a hazai gyakorlatban a hibakeresésen alapuló Magyar Szabványokon nyugszik. A 20 pontos rendszerben értékelt tételek között az elért pontszámok alapján igen nehéz különbséget tenni. Célszerű lenne egy nemzetközi szabvány átdolgozása nemzeti italunkra. Erre vonatkozóan javasoltam a 100 pontos, pozitív szemléletű borbírálat módosítást követően történő adaptálását. A pálinkabírálat első lépése a hibás tételek kiszűrése. A hibajellegek felismerésében, azok eredetének megállapításában segítséget nyújthat az általam kifejlesztett pálinkahibák aromaköre.The history of alcoholic distillation dates back a thousand years. The pálinka is currently can be prepared in three places: in a commercial or subcontract distilleries, and at home from September 2010, up to 50 litres of fruit spirit. The production technology can be either low or single-stage distillation. Modelling the heating energy, it can be stated that with the single-step equipment is approx. 25% energy savings can be achieved, which in the long term has a significant economic benefít fór the operator. Using investment effíciency calculations it was examined how much time needed to the retum on investment in case of operating a single-step equipment. It can be said that if the type of the investment is remount and equipment is sold at the end of the depreciation period, it provides a return even on the pessimistic scenario. In other cases, the investment can only recover in an optimistic case within 7 years. Based on the cost structure of a subcontract distillery the coverage quantity has been determined when the operating of the distillery is zero-bound. The break-even value with static calculation is approximately 8 thousand litres, which is the amount of pálinka at which, besides producing, revenues cover the expenses incurred. Simulation modelling method was alsó used as a dynamic approach to calculate the break-even value and the result of the calculation is ~13 thousand litres. It was alsó found that the labor costs have the greatest impact on the manufacturing costs in the case of subcontract distilleries. The largest quantities of by-products are the „slempe” and the cooling water. The former is typically used fór soil power management, while the latter is exploited by extracting heat. Waste only can be the pre- and post-distillate which must be destroyed in accordance with the excise rules. These by-products or wastes have been quantified in the case of subcontract and home distillers. The combined volume exceeds 500,000 m3 therefore it would be appropriate to develop a centrally defined policy to utilize them. In September 2010 the govemment (of Hungary) adopted a law amendment to modify the tax rate of subcontract distilling to 0% and allowed the previously non-existent home distillation without tax payment obligation. During the four years of tax-free period, the number of subcontract distilleries increased and boosted their tumover. The institutional system of home distilling despite the changes that have been made several times lacks transparency as well as in many cases the result can be a poor quality distillate. The loss excise tax revenue of the govemment has been assessed. The físcal deficit resulting from the tax exemption fór pálinka distillation was 52.1 billión forints in 4 and % years. The quality of pálinka/distillaté is improving steadily. The qualifícation of these beverages is based on the Hungárián Standards which is a debugging approach. It is very difficult to make a difference among the items evaluated in the 20-point system based on the scores achieved. It would be subservient to revise an intemational standard to our national drink. Fór this I have proposed the adaptation of the 100 points positive wine tasting after a minor modification. The first step of the pálinka qualifícation is the elimination of the defective items. In identifying fault characteristics and finding their origins can be a helpful tool the aroma wheel of pálinka faults developed by myself.